Archivum

Látogatók



Hungary 53.1%Hungary
United States 10.5%United States
Ukraine 7.6%Ukraine
Sweden 6.6%Sweden
Canada 5.2%Canada
Norway 3.8%Norway
Germany 3.3%Germany
United Kingdom 1.9%United Kingdom
Romania 1.4%Romania
Russian Federation 1.4%Russian Federation
Denmark 0.9%Denmark
Netherlands 0.4%Netherlands
Greece 0.4%Greece
Austria 0.4%Austria
France 0.4%France
Israel 0.4%Israel
Kuwait 0.4%Kuwait
Croatia 0.4%Croatia
Australia 0.4%Australia

Tegnap: 2
Mostani hét: 2
Múlt hét: 11
Mostani hónap: 39
Múlt hónap: 65
Összesen: 262


Tíz éves az Ághegy

 

Az Ághegy Ex Libris díja

 

Gondolatok a könyvek jövőjéről Európában

 

Egy irodalmi lap lehet 16 oldalas és megjelenhet negyedévenként. Ez évente 64 oldalt jelent, 10 év alatt 640 oldalt. Becsülendő eredmény.

    Asztalomon fekszik az Ághegy legutolsó kötete, a hatodik, amely az irodalmi és művészeti lapfolyam tizedik évét zárja. Összegezve 4168 oldal. Nem hatszáznegyven, hanem négyezer feletti oldalszám.

    Imponáló. Hogy érték ezt el a szerkesztők? Azzal a zseniális fogással, hogy nem csak befutott, ismert írókat, művészeket hívtak meg, hanem mindenkit, aki szeret írni, költeni, festeni, fényképezni, de nem tudja, hogy kell irodalmi-művészeti lapokat megközelíteni. Mert azok sokszor zárt ismeretségi körökből állnak, ahova lehetetlen bejutni.

     Az Ághegy kapuja mindenki előtt nyitva áll. Kritikusok mondhatják, hogy nem minden, a lapban megjelent mű, áll a Nyugat nívóján. Lehet. A szerkesztők soha nem állították, hogy az Ághegy a Nyugat címû folyóirat egyenes folytatása. De hogy mindenki próbálkozhat, és átélheti az alkotás örömét, azt a szerkesztők fontosnak tartják. Természetesen egy bizonyos nívót megkövetelnek, ami a lapot egészében nívóssá és érdekessé teszi.

    De sajnos ma már új irodalmi lapot indítani, papira nyomni rizikóval jár. Minek papirt pazarolni, mikor mindenkinek van számítógépe, és azon olvashatja az írott művet? A könyvek kiadása csökkenni fog, jósoltan 10 éve, amikor az elektronikus könyvek, az e-könyvek megjelentek, s az Ághegy a világháló után papíron is megjelent.

    Nos, tíz év elteltével két újságkivágás mást bizonyít. És jó hátteret ad az Ághegy mostani kötetéhez.

    Az első kivágás az oslói Aftenposten 2010 szeptember 20-i számából való s leírja az Oslo bokfest-et, a könyvfesztivált. A város szívében, a Karl Johan utcán sátrakat állítottak fel, annyit, amennyi körülbelül 70 ezer látogatót tud ellátni. Erre számitottak, mint reális számra. Az optimista rendezők arról álmodtak, hogy talán 100 ezer látogató is eljön.Végül 130 ezer ember látogatta meg a fesztivált, vásárolt könyvet, beszélgetett írókkal. Nagy siker volt.

    Amásik kivágás az októberi Frankfurti Könyvkiállításról szól. Érdemes követni ezt évről-évre, mert a számok sokat elárulnak arról, hogy mi történik a könyvek terén. Engem különösen az e-könyvek, az elektronikus könyvek sorsa érdekel. Már 10 éve azt jósoltam, hogy az elektronikus könyvek átveszik a papirkönyvek helyét. Azaz egyre több elektronikus könyv lesz s egyre kevesebb papír. Figyeltem a fejlődést. Nos, idén az történt, hogy a papírkönyvek száma megint rekordmagas volt, de mellette az eddiginél több elektronikus könyv jelent meg. A kiadók számolnak azzal, hogy 2011-ben az új könyvek egyharmada e-könyvek formájában is meg fog jelenni. A hangsúly az is-en van, mert minden jel arra mutat, hogy egyelőre nem csökken a papírkiadás, de nő az elektronikus kiadások száma, anélkül, hogy ezek kiszoritanák a papírkönyveket. Ez szokatlan, mert legtöbbször az új átveszi a régi szerepét.

     Elég érdekes, ugye?

     Ha a két ujságkivágást egy mondatban akarjuk összegezni, akkor mondhatjuk, hogy a papírkönyvek barátai örülhetnek, hogy a könyvek helyzete ilyen jól áll. Hisz százezrek jelennek meg egy könyvnapon, ahol papírkönyvek közül válogathatnak kedvükre. Többen, mint egy popkoncerten. Azaz az Ághegy biztos jövő elé néz: a papírkiadásra továbbra is igény van. Be kell látnom, hogy pesszimista voltam 10 évvel ezelőtt, mikor a csecsemő Ághegy megszületett. Mert a csecsemő életerős felnőtté fejlődött. De a világháló, vagy papírkiadás csak technikai kérdés. A tartalom a fontos.

      Hogy indult az Ághegy, mi a célja és milyen fejlődésen ment keresztül a tíz év alatt? Amikor a fáradhatatlan, idealista Tar Károly főszerkesztő elindította az Ághegyet, akkor Szerb Antal szavai lebegtek előtte: ”A közös kultúra, a közösen átélt emberi értékek tarthatják csak össze a sokfelé szétszórt magyart. Magyarnak lenni ma nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzésnek és gondolatnak egy specifikus módját, ami ezer év értékeiből szűrődött le: kultúrát… Amíg kultúránkhoz hűek maradunk, önmagunkhoz vagyunk hűek”.

       Mintha ránk, külföldön élőkre gondolt volna Szerb Antal. Mindenesetre szerkesztőtársaival együtt Tar Károly ránk gondolt. Ezt írja ő az első szám első oldalán: Szellemi-lelki országunk építéséhez legalább “él téglával” hozzájárulhatnak a skandináviai magyar alkotók is, ha közösséget - műhelyt - teremtve példát mutatnak a tevékeny megmaradásra”.

       Itt a műhely a kulcsszó. Egy műhelyben csiszolunk, reszelünk, símítunk, agyagot formálunk… Azaz alkotunk, az alkotás izgalmával és örömével.S ennek ad helyet az Ághegy.

    Ne kívánja az olvasó, hogy 4100 oldalon végigmenjünk, helyette inkább gratuláljunk Tar Károlynak és szerkesztőtársainak az első tíz év fontos és szép munkájáért.

 Borka László

Aktuális szám

Itt a Magyar Liget

új száma

Magyar Liget 20 évfolyam

83. szám - 2017 / 3-4

Lapozó

 

 

 

2016 1. szám lapozható

 

 

2016 1. szám lapozható

 

2015 4-5. szám lapozható

 

2015 1-3. szám lapozható