Archivum

Látogatók



Hungary 53.1%Hungary
United States 10.5%United States
Ukraine 7.6%Ukraine
Sweden 6.6%Sweden
Canada 5.2%Canada
Norway 3.8%Norway
Germany 3.3%Germany
United Kingdom 1.9%United Kingdom
Romania 1.4%Romania
Russian Federation 1.4%Russian Federation
Denmark 0.9%Denmark
Netherlands 0.4%Netherlands
Greece 0.4%Greece
Austria 0.4%Austria
France 0.4%France
Israel 0.4%Israel
Kuwait 0.4%Kuwait
Croatia 0.4%Croatia
Australia 0.4%Australia

Tegnap: 2
Mostani hét: 2
Múlt hét: 11
Mostani hónap: 39
Múlt hónap: 65
Összesen: 262


Természet

Nádasdy-Farkas Irén

 

Növényterápia

 

Régen az ember természetes közegben, fák, virágok közelségében élt. Ez a közeg a maga állandó változásával a növények forma- és szín gazdagságával új hatások forrása volt. A ma épített lakótömbökben hiába keressük a kapcsolatot a természettel. Pedig az ember és a növényzet elválaszthatatlan egymástól, hiszen mindig is együtt éltek.

A harmonikus emberi élet egyik feltétele továbbra is a növények jelenléte és ahol a növények jól érzik magukat, ott az ember is egészséges körülmények között élhet.

A lakásban lévő növények az ember egészségére, hangulatára is hatnak. Sőt még a biológiai közérzetünket is befolyásolják; a párologtatással, tisztítással, a kibocsátott oxigénnel a szoba levegőjét kedvezőbbé teszik.

Ezzel kapcsolatban az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) és az Amerikai Kertépítők Szövetsége (ALCA) több évi kutatási eredménye, hogy az egyszerű szobanövények értékes fegyvernek bizonyulhatnak a fokozódó beltéri légszennyezés ellen. Tucatnyi népszerű dísznövényfajtát vizsgáltak, hogy megállapítsák, milyen eredménnyel képesek eltávolítani a légszennyezésben szerepet játszó főbb anyagokat. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a növények igen hatékonyan tisztogatnak, ezért a jövőben az űrállomások fedélzetére is helyeznek el belőlük.

Az 1980-as évek eleje óta izgatja a kutatókat a belső tér levegőjének összetétele, különösen mióta azonosították az úgynevezett Sick Building Syndrome-ot (kb. épületek okozta tünetegyüttes). Fellépése során az influenzához hasonló tünetek mellé memóriazavar, depresszió és fejfájás is társul.

Tove Fjeld, a Norvég Környezet- és Biotudományi Egyetem professzora egy általános iskolában vezetett kutatása során, az egyébként negatív egészségügyi rekordokat produkáló intézmény termeibe, növényeket telepítettek, majd figyelemmel kísérték a változásokat. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a növények jelenlétében csökken a megbetegedések száma és az érzékelhető közérzetjavulás révén, emelkedett a vizsgálatban résztvevők toleranciaszintje is, azaz a fellépő tüneteket sokkal kevésbé érezték irritálónak.

A lakásban elhelyezett növényeknek nem csak egészségügyi, hanem esztétikai szerepük is van. A növény a belső térformálás, térelválasztás egyik fontos eszköze. Szerepet játszik a növényvilág gazdagsága, a virágok színe, alakja, valamint a levelek sokfélesége. Szinte élővé varázsolja az élettelen,sivár teret. A növények elrendezése és kiválasztása utal  az egyéniségre, éppúgy az is, ha a lakásban egyetlen növényt sem találunk. Azonban meg kell találni a lakás méreteinek megfelelő virágokat. Elkeserítő látvány, amikor egy kis lakás hatalmas növényekkel van telezsúfolva. Idejében gondoljunk arra, hogy a növények ”kinövik” a lakást, tehát vásárlás előtt nem árt tájékozódnunk a növény várható végleges méretéről.

Az egész éves szobanövények inkább leveleik formájával és annak színeivel díszítik lakásunkat. Azonban vannak az úgynevezett évszakhoz igazodó fajták is, melyek virágaik pompás színével díszítik otthonunkat.  Ezek összeválogatásakor gondoljunk a színharmóniára. Vegyük figyelembe a virágok egymáshoz, valamint a bútorokhoz, különböző textíliákhoz való viszonyát.

Azt hiszem a kiválasztásakor kellmegemlíteni azokat a növényeket, amelyek mérgezőek. A kisgyermekek jól ismert szokása, hogy mindent kezükbe vesznek, miszlikre tépnek vagy megrágcsálnak. Csillapíthatatlan kíváncsiságuknak gyakran esik áldozatul egy-egy dédelgetett dísznövény, vagy féltve őrzött cserepes virág. A kiborított virágföld, széttört cserép csak a kisebb bosszúság, ennél jóval nagyobb gondot okozhat, ha a „kezdő botanikus” a szájába vesz, esetleg le is nyel egy-két levelet a zsákmányból.

A Diffenbachia minden része mérgező kalcium-oxalátot, oxálsavat, valamint cyanogén-glükozidot tartalmaz. A megsérült növény fehér nedvének, vagy a megrágott leveleknek kellemetlen hatása rövidesen jelentkezik: a szájban, torokban égő, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézségek és beszédképtelenség is jelentkezhet.

Az embermagasságra is megnövő - őshazájában, Afrikában levélfának is nevezett Filodentron - növény akár 25-30 évig is él. Az emberre veszélyes anyagot - amit a dzsungelek vadászai nyílméregként használnak - nem levele, vagy szára tartalmazza, hanem különös, pikkelyes légzőgyökerei, vagy az életében egyszer hozott, kukoricacsőre emlékeztető virága.

A Fikusz és a Kroton levelei és szára mérgező tejnedvet tartalmaznak. A növényi nedv a tápcsatornába jutva erős hányást, hasmenést, valamint égő, maró érzetet okoz.

Karácsonykor szinte valamennyi háztartásban beszereznek néhány Mikulás virágot, ami tudva levő, hogy négylábú kedvenceink elég mérgező eledele lehet.

Talán jobb a bajt elkerülni és inkább tartózkodjunk az ilyen tipusú virágoktól, ha kisgyermek vagy háziállat van a lakásban, annak ellenére, hogy ezek a virágok nagyon dekoratívak.

A növények kiválasztásakor nagy figyelemmel kell lenni a helyiségre ahova szánjuk. Ma már a modern lakberendezés része egy-egy szoborszerűnövény, amely kiegészíti vagy éppen kiemeli a helység egy részét azáltal, hogy magához vonzza a tekintetet. Figyelembe kell venni többek között a növény méreteit, tulajdonságait, színét, illatát, alakját és nem utolsó sorban, hogy hova szánjuk. Tartózkodjunk az inpulziv vásárlástól, hiszen tudnunk kell, hogy pontosan hova is tesszük az újonnan beszerzendő palántát.

A konyha például nagyon jó helyet ad a télen is eltartható fűszernövényeknek. Ezek a növények a kellemes illatukkal és lenyűgöző formáikkal pompásan dekorálják konyha ablakainkat vagy polcainkat. Hasznosságuk meg egyenesen nélkülözhetetlen a modern étel készítésben.

A vágott virág is, főleg, ha különleges módon helyezzük el egy tálban egy oázis darab segítségével, akkor fantasztikus hatást lehet elérni. Azonban a cserepes virág sokkal gazdaságosabb, hiszen akár évekig is díszítheti otthonunkat.

Korábban az volt a „divat”, hogy valahonnan kaptunk egy palántát,meg még egyet,aztán megint egyet és azokat nevelgettük. Sokszor még azt sem tudtuk, hogy milyen növény válik belőle. Azt meg végképp nem, hogy passzol-e oda ahova szántuk. Ezzel a módszerrel szépen megtelt a lakásunk növényekkel. Szerencsére ez már a múlt, ezért inkább költsünk egy kicsit többet, de válasszunk olyan növényt amelyik passzol az előre eltervezett, megálmodott lakásba.

A növények gondozása nagy odafigyelést igényel, hiszen élő organizmusok és ha hibázunk, akár bele is pusztulhatnak. Lehet, hogy nem ismerjük egy-egy növényfaj szükségleteit,  de azért van a szakirodalom, hogy utána nézzünk, vagy információt kérjünk ott, ahol vásároltuk. A gondozást a növény azzal hálálja meg, hogy szépen díszlik és az állandóan fejlődő, változó élővilágot testesíti meg.

A növényekkel való törődés számomra megszállottság és terápia egyben. Fantasztikus nézni a természet csodáját, ahogy a palánta fejlődik. Ránk fér néhány perc nyugalom egy ilyen rohanó stresszes világban, melyben élünk. Gondoljunk bele, hogy egy ilyen szemet gyönyörködtető élményért nem is kell olyan sok anyagi áldozatot hozni.

 

Az alma

Az alma az egyik legnépszerűbb gyümölcs, talán csak a Paradicsomból való kiűzetés vet rá rossz fényt. Szinte örök idők óta fogyasztjuk, azonban eredetét illetően a szakemberek a mai napig sötétben tapogatóznak.

Korábban az almafák a különböző fajtájú lombos fák között, az erdőkben nőttek. Ezeknek dió nagyságú és nagyon keserű termései voltak. A vadalmák Ázsiában még a mai napig is honosak. Azt feltételezik, hogy a mai alma tulajdonképpen az ázsiai és az európai vadalmák keresztezéséből jött létre. Talán meglepő, de az almafa a rózsa-félék családjába tartozik.Az egész világon elterjedt, és mivel jó alkalmazkodóképességű, szinte minden égöv alatt megterem. Már a korai kőkorszakban ismerték, az ókorban pedig, sok jó tulajdonsága miatt, a „gyümölcsök királynője”megtisztelő nevet kapta.

Perzsiában az országutakat gyümölcsfákkal szegélyezték. Nagy Sándor, a híres nagyvezér, aki a görögökkel a perzsák ellen harcolt, hadjáratairól különböző gyümölcsfajtákat hozott magával. Így többek között almát is. Görögországból már csak rövid út vezetett Olaszországba, ahol szintén termeszteni kezdték az almát.

Hadjárataik során a rómaiak is magukkal vitték és szívesen fogyasztották az almát, így került el Franciaországba és Németországba is. A római kort követő évszázadokban a szerzetesek kezdtek foglalkozni a gyümölcsfák, többek között az almafák nevelésével, s így ők kezdték el kezdetleges nemesítését is. Ezt követően egyre ízletesebb, mutatósabb és nem utolsó sorban nagyobb gyümölcs termett. A világon mintegy 1200 almafaj ismeretes.

Az almafa termése, magja, gyökere egyaránt gyógyhatású! Az almában nagyon sok A- B- és C-vitamin, ásványi só, sőt, egyéb anyag is található. Többek között: fehérje, zsír, szénhidrát, organikus só, kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, foszfor, kénsav, szilícium, valamint az emésztéshez nélkülözhetetlen rostanyag. Szinte még felsorolni is nehéz.

Nem véletlenül tartották magukat eleink a „Naponta egy alma, és nincs szükség doktorra” mondáshoz. Az alma és az egészség összefüggéseire utaló hieroglifasorok találhatóak az egyik egyiptomi piramis sírkamrájában is.

Gyógyhatásai közül, melyet Márai Sándor is dicsérő sorokkal illet Füveskönyvében, leginkább az emésztést serkentő voltát szokták kiemelni, amelyet részben savasságának tulajdonítanak. De segíti a máj és a vese egészséges működését is. Régóta használták a népgyógyászatban emésztési zavarok vagy láz esetén; reszelt almát vagy almateát adtak a betegnek. Az érett almából szinte azonnal nyerhető energia.  Kb. 1-1,5 órát tartózkodik a gyomorban, vagyis az emésztési ideje rövid, ezért a gyomorpanaszokkal küzdők legfontosabb eledele.

Gyógyhatású az almafa gyökerének kérge is, mivel olyan keserű glykozidát tartalmaz, ami a malária parazitáit elpusztítja. Egyes helyeken a kinin pótszereként is alkalmazzák.

Az almafa virágai gyümölcssaláták remek kiegészítői lehetnek. Esetenként cianid előanyagokat tartalmazhat, ezért csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ugyanígy az almamag is tartalmaz ciánszármazékot, összetételét tekintve hasonlót, mint a sárgabarack magja vagy a keserű mandula. Természetesen ebből is korlátozott mennyiség fogyasztható.

Az almából ecetet is készítenek, mely jó szolgálatot tesz az érrendszeri betegséggel küszködőknek, és gyógyír az ízületi bántalmakra, sőt, a magas koleszterinszinttel is felveszi a harcot.

Ünnepek alkalmából pedig élvezetes az almalé, az almabor, az almapálinka íze.

Az alma népköltészetünk legkedvesebb gyümölcse, egyetlen más gyümölcs sem közelíti meg fontosságát a népszokásokban, és előfordulásának gyakoriságát a népdalokban és a mesékben. Igaz, nem magyar író tollából származik Hófehérke meséje, de nincs olyan gyerek, aki ne hallotta volna a történetet, hogy a gonosz mostoha miként akarta megmérgezni Hófehérkét a mérgezett almával.

Az alma megjelenik az emberiség történelmének különböző helyein és időpontjaiban is.  A Paradicsomban a tudás fája közismerten almát termett, és Éva ebből szakított - a kígyó biztatására -, hogy Ádámot a bűn útjára csábítsa. Gondoljunk csak bele, ha Éva nem tépett volna almát a fáról, akkor mi lett volna az emberiség sorsa?

Az almával a görög mitológiában is többször találkoztunk. Az egyik ismert történetben a bor istene, Dionüszosz a szépséges Afroditét almával ajándékozta meg. Egy másik történetben pedig Párisz trójai király a három szépség közül Helenének nyújtotta át a győztest megillető aranyalmát.

Magyar vonatkozású történet is létezik, miszerint Baranyában régi szokás volt, hogy a lakodalmasok büszkén hordozták a rozmaringgal díszített almát szerelmi ajándékként.

Ezek a történetek is bizonyítják, hogy nem véletlenül lett az alma a szerelem jelképe.

Persze a hősök próbatételének is fontos tárgya lehet az alma, mint például a svájci hegyek Tell Vilmosának, aki nem véthette el a nyílvessző útját és persze a célját, amikor telibe találta az almát a fia fején.

E számunkra kedves gyümölcsnek a sportban is fontos szerepe volt még Krisztus előtt 776-ban, amikor is az olimpiai játékokon az első helyezett díja egy alma volt.

A középkorban számtalan babonás hiedelemnek is az alma állt a középpontjában. Ez a gyümölcs szinte mindenről felvilágosítást tudott adni. Például a karácsonykor meghámozott alma szerencsét hozott, ha egyben maradt a héja. Ha a lányok a hátuk mögé dobták, a leesett héj formájából kiolvashatták leendő vőlegényük kezdőbetűjét. Ezekből mára már "csak" annyi maradt, hogy pirosra vagy aranyra festett almával is díszíthetjük a karácsonyfát, vagy a levágott almahéját, persze egyben hagyva, rátesszük a fűtőtestre, hogy kellemes almaillat lengje be a szobát, s fokozza a Karácsony jó hangulatát.

 

A „bűnös” almából, amiről a fentiekben már írtam, lassanként a hatalom szimbóluma lett. A császárok és a királyok az arany jogar mellett egy aranyozott "országalmát" is tartottak a kezükben, utóbbi az országot és a földgolyót volt hivatott szimbolizálni.

Egy aranyozott alma egészen a mai napig megtalálható Ausztriában, a Szent István bazilika csúcsán. Amikor a törökök 1683-ban Bécs ellen vonultak, az volt a céljuk, hogy "megszerezzék azt az aranyalmát". Ennek megakadályozásában a magyaroknak fontos szerepük volt.

A II. Világháború után a Magyar Királyi Koronázási Ékszerek, melynek természetesen része volt az országalma is, elkerültek az országból. Nagyon hosszú idő után, fontos tárgyalásokat követően kaptuk vissza az USA-ból. Jelenleg az Országház központi helyén tekinthető meg.

A XIV. századtól már megérte az almával üzletelni is. A városi piacokon megjelentek az első gyümölcsöt és sült almát áruló kofák.

Az alma étkezés szempontjából is nagyon fontos. A régi időkben télen, savanyú káposztával keverve, a legfontosabb vitamintartalék volt. Kétségkívül az ember számára az alma a legfontosabb gyümölcs. Egyaránt fogyasztható nyersen, sütve, köretként, pürének vagy lekvárként. Egy érdekesség: a Baranya megyei németeknél a böjt harmadik vasárnapja a Huzl-Sonntag, vagyis a szárított, aszalt alma, a Huzl vasárnapja.

Tavasz felé az alma veszít nedvességtartalmából, ezért megpuhul, kásásodik, s főzve vagy sütve a betegek, és a fogatlan öregek legfontosabb, könnyű étke volt. A csecsemőknek pedig az anyatej utáni első tápláléka.

A mai, modern szakácskönyvekben is nagyon sok almás receptet találhatunk, amihez az év minden szakában könnyedén vásárolhatunk hozzávalót. Például a majoránnán sütött májfalatok vajban forgatott almára tálalva minden körülmények között megállná a helyét.

A görögöknél és a rómaiaknál az étkezés végét is jelezte: „ab avo usque ad mala” vagyis „tojástól az almáig”. Már ők is tudták, hogy az emésztést elősegítendő, az étkezést legjobb egy almával befejezni…

Aktuális szám

Itt a Magyar Liget

új száma

Magyar Liget 20 évfolyam

83. szám - 2017 / 3-4

Lapozó

 

 

 

2016 1. szám lapozható

 

 

2016 1. szám lapozható

 

2015 4-5. szám lapozható

 

2015 1-3. szám lapozható