Archivum

Látogatók



Hungary 53.1%Hungary
United States 10.5%United States
Ukraine 7.6%Ukraine
Sweden 6.6%Sweden
Canada 5.2%Canada
Norway 3.8%Norway
Germany 3.3%Germany
United Kingdom 1.9%United Kingdom
Romania 1.4%Romania
Russian Federation 1.4%Russian Federation
Denmark 0.9%Denmark
Netherlands 0.4%Netherlands
Greece 0.4%Greece
Austria 0.4%Austria
France 0.4%France
Israel 0.4%Israel
Kuwait 0.4%Kuwait
Croatia 0.4%Croatia
Australia 0.4%Australia

Tegnap: 2
Mostani hét: 2
Múlt hét: 11
Mostani hónap: 39
Múlt hónap: 65
Összesen: 262


Nyári történetek

A rómaiak csodája:

Pont-du-Gard, egykori völgyhíd, amelyen

Nimesbe vezették a vizet.

                           

               És egy kis ízelítő Franciaország legépebben maradt várából, ma a turisták paradicsoma, szűk utcáit kocsival jártuk, kőbástyái alatt nagy a jövés-menés, mint régen, amikor innen indultak a keresztes vitézek messze földre.        

Avignon, Arles, Tarascon, Uzés, Saint-Rémy, Les Baux, Montmajour és még felsorolhatatlanul sok-sok csodás hely, amiért érdemes ide gyakrabban ellátogatni.

 

 

Marseillesbe visz ez a nagy kanyar.

 

 

 

A kikötő környékén hiába keres az ember füstös kiskocsmát, a régi kikötő tele s tele van vitorlásokkal. Motoros kishajókkal.

 Montpellier viszont csodálatosan szép, régi és nagyon új is, mint ezek a hangtalanul suhanó és kék villamosok.

 

 

 

 

 

 


Méltatók  és méltatottak

 

Villámlátogatás Brüsszel központjában avagy mi köze van Bartók Bélának a pisilő emberkéhez

 

Tudja-e a kedves olvasó, hogy Bartók Béla szobor áll Brüsszel kellős közepén, a MALÉV irodájától alig pár perces járásra? Ez az egyetlen magyar emlékmű Brüsszelben. Jelképes az is, hogy a központban kapott helyet, egy néhai magyar szobra, amely Európa fővárosát díszíti, megalkotója pedig Varga Imre, szintén magyar kortársunk. Mert ha a sors kiszámíthatatlanságából kétnapos szakmai tanácskozásra Brüsszelbe kerültem, az egyik ebédszünetben feltétlenül meg kellett nézzem a város központjában levő nevezetességeket. Gyalog a központi pályaudvartól 4-5 percre, egyszerre csak szembe találtam magam Bartók Béla bronz- és krómacélból öntött egészalakos szobrával.

     A kelet-európai rendszerváltozásokat követően a helyi városvezetés elhatározta, hogy aPlace D’ Espagne (Spanyol tér), ami a belga főváros egyik központi, de zárt tere, Európa tér elnevezést kapja, és ebből az alkalomból minden országból egy híresség szobrát állítják fel ott, Don Quijote és Sancho Panza szobrával szemben. Így került sor 1995-ben a Bartók-szobor avatására. Varga Imre szobra (Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában és Izraelben is állnak szobrai), Magyarország ajándékaként érkezett és hosszú hónapokig tartott, amíg a város minden érdektábora áldását adta arra, hogy a Gare Centrale-lal szemben frissen épített Meridian Hotel udvarán felállítsák. A szobor avatásán a magyar és a belga városatyák mellet ott voltak a helyi Zeneakadémia és a Művészetek Palotája (Palais des Beaux Arts) képviselői is, akik maguk is hozzásegítettek ahhoz, hogy valóban Bartók bronzalakja reprezentálja itt Magyarországot. Ilyen emlékművet több más ország is megpróbált azóta Brüsszelnek ajándékozni, de az elfogadtatás eddig csak a magyaroknak sikerült. 

 

     Ki volt Bartók Béla és mit alkotott?

 

      A 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, ma Románia 1881. március 25.New York, 1945. szeptember 26.) művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. Zongoraművész, népzenekutató, a közép-kelet európai népzene nagy gyűjtője, a budapesti Zeneakadémia tanára.

    Kezdetben a klasszicista és a romantikus zene jellegzetességeit sajátította el, ami nem véletlen, hiszen környezetében a zene ezen irányaival találkozhatott. Később – az 1896-os millenniumi ünnepségek és a fellángoló magyar nemzettudat hatására – zenéjét hazafiasságának kifejezésére használta. Ebben az időben ismerkedett meg Richard Strauss merészen új zenéjével, ami nagy hatással volt pályafutásának korai szakaszára. E hatások szép eredményei többek közt a Pósa-dalok 1902-ben, illetve a Kossuth-szimfónia 1903-ban (az utóbbi esetében ugyan a mérleg a hazafias érzés felé billen, de Strauss programzenéjének hatása egyértelműen kimutatható rajta). Ugyancsak Strauss virtuóz hangszerelési technikáját használta az I. szvitben (1905) is. Mikor túljutott Strauss hatásán, Liszt Ferencre, neki is a kései, akkor még alig ismert és még kevésbé méltányolt műveire figyelt fel, és tudatosan vállalta ennek a hagyománynak folytatását.

     A közép-kelet európai népek folklórkutatásai következményeként a népzenei nyelv teljesen beleépült zenéjébe, és nem csak azokba, amelyekben kifejezetten a népzene van előtérben (értsd: népdalfeldolgozások stb.) Az 1920-as években újabb hatások érték művészetét, időben több egymástól századra levő, stilisztikailag is homlokegyenest ellentmondó stílusok: egyfelől Arnold Schönberg és Igor Stravinsky újításaival (atonalitás, dodekafónia stb.), másfelől fokozott érdeklődéssel tanulmányozta és interpretálta a francia és olasz barokk zongoramuzsikát (sok darabot átdolgozott modern zongorára, illetve mindegyik darabot ellátta ujjrenddel, előadási jelekkel). Bartók úgy jellemezte ezt az időszakot, hogy fejlődése következetesen egy irányban haladt, és 1926-tól kezdve művei kontrapunktikusabbak, ugyanakkor pedig egyszerűbbek lettek.

     Bartók gondolkodásmódja egyre inkább a humanista törekvésekkel lett rokon, erre szép példa a Cantata Profana „csak tiszta forrásból” merítése. Másik lehetőségét a falusi nép és a természet közelségétől remélte, azonban a politikai problémák egyre sűrűsödtek, kitört a második világháború; ennek ellenére Bartók egyáltalán nem szakadt el humanista eszméitől, sőt még jobban felerősödött benne. A lét elviselhetetlenné vált itthon és az emigrációban is. Kései művei, a II. hegedűverseny, a Zenekari Concerto és a III. zongoraverseny alkotója előtt már megvilágosodott az ember jövőjének reményteljes távlata, amelyet csodálatosan karcsú és nemes dallamosságával, formáinak klasszikus arányaival és egy Johann Sebastian Bach mélységes hitével járt be. Zeneszerzőink az 19551956-os kultúrpolitikai fordulat után, tehát legalább tízéves késéssel, fedezték fel maguknak, műveikben is nyíltan vállalva, Bartókot.

 

Manneken Pis

kiejtése manöken pisz - a pisilő emberke

 

     Brüsszel egyik jelképe, műemlék: a holland nyelv brabanti nyelvjárásában pisilő emberke. Az 58 cm magas bronz szökőkút-szobor egy, a kút medencéjébe vizelő kisfiút ábrázol. Korábban bizonyos alkalmakkor a szobrot jelmezbe öltöztették. Manapság a város eseményeit követve  változatos öltözékben feszit természetesen úgy, hogy mindennapi feladatát elvégezhesse. A szobrot több legenda övezi, közülük a leghíresebb a III. Gottfried leuveni hercegről szóló. 1142-ben a kétéves főnemes csapatai grimbergeni főurak Berthoud nevű szövetsége serege ellen harcoltak Ransbeke mellett (most Neder-over-Heembeek). A gyermek herceget a katonák egy kosárba tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról a fiú levizelte az ellenséges katonákat, akik történetesen el is vesztették a csatát.

     Egy másik történet szerint a 14. században idegen sereg ostromolta Brüsszelt. A város már jó ideje tartotta magát. A támadók kitervelték, hogy robbanószereket helyeznek a városfalak alá, egy Juliaanske nevű brüsszeli kisfiú viszont véletlenül észrevette őket. Levizelte a gyújtózsinórt, így megmentette a várost. 

 

     Hasonló szobrok más belga városokban

 

    Geraardsbergenben, Hasseltben és Gentben is vannak, valamint az észak-franciaországi Broxeele faluban, melynek neve azonos eredetű Brüsszelével. Folyamatos vita tárgya, hogy melyik Manneken Pis a régebbi – a brüsszeli vagy a geraardsbergeni.

    Bartók Béla mindig is nagyon népszerű volt Belgiumban. Az európai napisajtó is beszámol ajó magyar kapcsolatokat ápoló brüsszeli Művészetek Palotájában (Palais des Beaux Arts - “a brüsszeli MÜPA”) működő Bozar koncert- és kiállító terem műsorairól. Annak idején pont a Palais des Beaux Arts igazgatója, mielőtt még a művész 1940-ben végleg Amerikába távozott volna, számos alkalommal hívta Bartókot Brüsszelbe. A jövőre soros magyar szépművészeti EU-s elnökség tiszteletére a sort a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar nyitja majd meg januárban méghozzá Bartók Cantata profanájával, amely még nem hangzott el Belgiumban. Bartók ezt a művét eredetileg románul írta, s lehet, hogy ezt a változatot adják elő a filharmonikusok ősbemutatóként, kapcsolódva a magyar elnökség alatt meghirdetendő Duna-stratégiához. A városi múzeum pedig kölcsönadja a magyaroktól korábban ajándékba kapott ruhákat: a kisfiú 2011. január harmadikán huszárnak, március hetedikén matyó legénykének öltözik, május másodikán alföldi subában, míg június hetedikén egy másik huszár ruhában lesz látható.

Dr. Békássy N. Albert

Aktuális szám

Itt a Magyar Liget

új száma

Magyar Liget 20 évfolyam

83. szám - 2017 / 3-4

Lapozó

 

 

 

2016 1. szám lapozható

 

 

2016 1. szám lapozható

 

2015 4-5. szám lapozható

 

2015 1-3. szám lapozható