Archivum

Látogatók



Hungary 53.1%Hungary
United States 10.5%United States
Ukraine 7.6%Ukraine
Sweden 6.6%Sweden
Canada 5.2%Canada
Norway 3.8%Norway
Germany 3.3%Germany
United Kingdom 1.9%United Kingdom
Romania 1.4%Romania
Russian Federation 1.4%Russian Federation
Denmark 0.9%Denmark
Netherlands 0.4%Netherlands
Greece 0.4%Greece
Austria 0.4%Austria
France 0.4%France
Israel 0.4%Israel
Kuwait 0.4%Kuwait
Croatia 0.4%Croatia
Australia 0.4%Australia

Tegnap: 2
Mostani hét: 2
Múlt hét: 11
Mostani hónap: 39
Múlt hónap: 65
Összesen: 262


Március idusa

A Daily Bell beszámol a Moody’s jelentéséről, melyben társadalmi nyugtalanságot jósol. A bevezető utal a brit Telegraph cikkére, melyben azt írják, hogy ha marad továbbra is a gazdasági válság, akkor a nyugtalanság fokozódni fog.

Lehet, hogy a tavaszi fuvallat segíti a történelmi események kialakulását? Több fontos dátum is kapcsolódik a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontjához. Számunkra nagyon fontos tavaszi dátum az 1848-as, hiszen szabadságharcunk március idusán robbant ki.

Ezt megelőzően azonban, már az 1830-as évektől kezdődően érlelődtek Európa- szerte forradalmi mozgalmak.  

Mi magyarok mindig is híresek voltunk arról, hogy szorult helyzetben megtaláljuk a módját a tiltakozásnak, még akkor is ha nyíltan nem tehettünk semmit.

Jánoska Antal ”kártyatörténész” derítette ki, hogy az első Magyar kártya az 1830-as években készült Schneider József pesti kártyakészítő műhelyében. A cenzúra nem engedte volna olyan kártya készítését és főleg terjesztését, melyen magyar szabadsághősök szerepelnek, ezért a kártyafestő a messzi Svájc németellenes szabadságharcosáról, Tell Vilmosról készítette metszeteit. Schneidert valószínűleg Friedrich Schiller 1804-ben írt „Tell Vilmos” című darabja ihlette meg, melyet már 1827-ben színpadon is előadtak Kolozsvárott. Úgy gondolta, hogy egy német szerző drámájában szereplő alakok ábrázolását a Habsburg hivatal sem kifogásolhatja.

A kártyakészítő az alapszíneket (piros, zöld, makk és tök) a korai, 15. században készült német kártyából vette át, mig a lapokon szereplő figurákat és a történetet, Schiller, Tell Vilmosának szereplőiről mintázta. Schneidert a dráma alapgondolata inspirálta, a Habsburgok elleni küzdelem, amelyben Svájcnak is része volt. Gondolati tartalmánál fogva a kártya nagyon népszerű lett, mert arra emlékeztetett, hogy Magyarország nem szabad a Habsburgok alatt, míg a svájciak már századokkal előbb kiűzték őket az országukból. Szokatlan, hogy a magyar kártya lapjaira svájci alakokat festettek, pláne, ha tudjuk, Svájcban csak hírből ismerik ezt a paklit.

Valószínű, hogy az 1848-as Szabadságharc leverése után minden kártyát, amit csak lehetett, elkoboztak, megsemmisítettek, mert semmi nyoma nem maradt ebből az időből sem múzeumban, sem pedig a szakirodalomban. Azonban idővel néhány csomag előkerült Angliában. Feltételezhető, hogy 1849-es emigránsok vitték magukkal a csatornán túlra. Azt viszont nem lehet tudni, hogyan kerültek a kártya metszetei egyik kártyafestőtől a másikig és hol rejtegették a kritikus években. 1855 körül a pesti Giergl János már ismét készítette. A több, mint másfél százados múltra visszatekintő ”magyar kártyát” még a mai napig is gyártják.

Schneider műhelye Budapesten a Kiskereszt utca 520 (a mai VII. kerületi Kazinczy utca 55.) szám alatt volt. Itt nyitotta meg kocsmáját 1987-ben Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus. Először Szent Jupát volt a neve, a kenusok védőszentje után, később változtatta Wichmann-kocsmájára. Az italozó falán elhelyezett emléktábla tanúsága szerint, minden év december 29 -én délután 15-órakor itt gyülekeznek azok, akik megemlékeznek a magyar kártya napjáról.

Azokban az időkben, amikor a nyílt beszédről vagy tettekről szó sem lehetett, egy ilyen tiltakozás a Habsburg Monarchia ellen, része volt egy nagy tervnek, ami később az 1848-as Szabadságharchoz vezetett.

Kossuth Lajos  1848-ban

Magyarország most is súlyos válságban van. Mind gazdasági, mind erkölcsi szinten. De most, hogy tavasszal új választások lesznek, itt van a lehetőség arra, hogy egy új kormány másfelé vezesse az ország hajóját. Nem lesz könnyű az új vezetők dolga, ha az ígéreteiket be akarják tartani. Bízzunk abban, hogy a magasztos célok elérése érdekében nem térítheti el őket senki és semmi.

 „Az embernek ámítás nélkül szembe kell néznie a rosszal, különben nem tudja mi a valóság és hogyan győzze le.” (Gerorge Bernard Shaw)

A tavasz mindig bőven hoz magával jót is és rosszat is. Sajnos a rosszal már szembetalálta magát az ország, már csak remélhető, hogy a változás negatívumai idővel magukkal hozzák mindazt a jót, amire Magyarországnak és a benne élő magyar embereknek már rég kijárna, és amire igen nagy szüksége lenne.

Ezért kell az országnak olyan vezetőket választania, akik hosszú távon kívánják rendezni Magyarország gazdaságát, valamint helyét Európában és az egész Világon. A józan ember távlatokban gondolkodik, hogy megteremthesse a jövő nemzedékének a biztos és irányítható egységét. Azért, hogy ismét lehessen minden embernek jövőképe, hogy ne csak a rosszat kelljen kutatnia mindenben, hogy a jó magától érthető legyen, s adok-kapok alapon működjön.

Skandináviában is lehet szavazni a kijelölt időpontokban a Magyar Nagykövetségeken, ezért mindenki, akit érint, jól gondolja meg, hogy kire adja voksát, hiszen talán pont ezeken a szavazatokon dőlhet el jövő.

 

Nádasdy-Farkas Irén

Oslo

Aktuális szám

Itt a Magyar Liget

új száma

Magyar Liget 20 évfolyam

83. szám - 2017 / 3-4

Lapozó

 

 

 

2016 1. szám lapozható

 

 

2016 1. szám lapozható

 

2015 4-5. szám lapozható

 

2015 1-3. szám lapozható