Archivum

Látogatók



Hungary 46.4%Hungary
United States 13.1%United States
Sweden 8.7%Sweden
Canada 6.5%Canada
Ukraine 6.1%Ukraine
Norway 3.5%Norway
Germany 3%Germany
Romania 3%Romania
United Kingdom 1.7%United Kingdom
Denmark 1.3%Denmark
Austria 0.8%Austria
Slovakia 0.8%Slovakia
Russian Federation 0.8%Russian Federation
Italy 0.4%Italy
France 0.4%France
Switzerland 0.4%Switzerland
 0.4%
Israel 0.4%Israel
Belgium 0.4%Belgium
Australia 0.4%Australia
Greece 0.4%Greece

Mostani hét: 5
Múlt hét: 17
Mostani hónap: 28
Múlt hónap: 83
Összesen: 287


Magyarok története - 15

Mit eszik ezen a nyáron Mátyás király kolozsvári lova?

 

Ezzel a címmel ígértük sorozatunk folytatását, s a kolozsvári emlékmű valóban olyan történelmi, hogy érdemes mostani restaurálásáról is szót ejtenünk. A Wikipédiában sok mindent megtudhatunk erről az európai hírű emlékműről. Kolozsvár városának régóta dédelgetett terve volt, hogy nagy szülöttének, Mátyás királynak maradandó emléket állítson.  1882 májusában szoborbizottságot alakítottak és a főtér átalakításával párhuzamosan, a szobor helyét kijelölték.  Országos gyűjtés  folyt, a kiírt pályázaton, Fadrusz János, Bezerédi Gyula és Róna József munkáit találták nagyon jónak. A múlt század első felében Mátyás király szülőházában bárki megtekinthette a pályázatra érkezett kicsinyített szobortervezeteket.  Kivitelezési megbízást Fadrusz Jánosnak kapott. A szoborcsoport háromszöget alkot, a hátterében lévő templomhoz igazodik, a csúcspontján a király babérkoszorús feje erőt és büszkeség sugall, amint egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén.  Kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából. A művész a szoborbizottsághoz írt leveléből olvashatjuk: „A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.Az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobbról Báthory István (erdélyi vajda) és Szapolyai István. A mellékalakok megdöntött zászlórúdjai a szobor háromszögének szárait képezik és összekapcsolják őket a főalakkal. Az  uralkodó előtti hódolatot Kinizsi Pál kiáltó, zászlót tartó alakja fejez ki legjobban. Mellette Magyar Balázs szétvetett lábakkal felnéz a királyra. Szapolyai János karját széttárva szemléli a győzelmi zászlókat, míg Báthory István jobb kezében felemeli, baljában meghajtja a zászlót. A királyon és három mellékalakon is vértek hangsúlyozzák, hogy a győztes csata nemrég  ért véget, csak Szapolyai visel, harci öltözék helyett, vállra vetett köpenyt. Az emlékmű talapzatát stilizált várfok adja, melyre a magyar címert vésték, felette pedig a Mátyás király felirat állt. A talapzatot Pákey Lajos, a város főépítésze tervezte. Az emlékmű gipszmintáját az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatták,  a bírálóbizottság több száz szobor közül Grand Prix díjjal, a kiállítás aranyérmével jutalmazta. A Mátyás emlékművet nagy ünnepségek közepette 1902 október 12-én avatták fel az egyetem központi épületével, a néprajzi múzeummal és az igazságügyi palotával együtt. Fadruszt elismerésekkel halmozták el, József főherceg vaskorona renddel tüntette ki, a várostól díszpolgári címet, az egyetemtől doktori címet kapott. A szobor fölavatásától máig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai gyűlölet és harc szimbolikus tárgya maradt. Az ikonográfiájával Mátyás, a hódító magyar király alakját hangsúlyozó emlékmű és a körülötte zajló többéves ünnepségsorozat üzenetét a magyarországi román nemzeti értelmiség a magyarral párhuzamosan értelmezte és különösen a Mátyás előtt hódoló moldvai zászlót fogadta arculcsapásként. Az 1918-as impériumváltást követően előbb a talapzatát díszítő magyar címert távolították el, majd szimbolikus üzenetét ellensúlyozandó 1921-ban vele szemben fölállították a capitoliumi farkas szobrának másolatát. A szobor sorsáról kialakult vitának 1932-ben a talapzatán elhelyezett táblával vetettek véget, amelynek Nicolae Iorga által fogalmazott szövege a következő: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” A Moldvát jelképező zászló és a felirat ellentmondásba keveredett. Az 1940-ben, a magyar bevonulás után visszaállították a szobor 1902-es állapotát és eltávolították a capitoliumi farkast1945-ben a szovjet hatóságok a magyar Mátyás király feliratot az etnikailag semleges, latin nyelvű megfelelőjére (Mathias rex) cserélték. A várod szélsőségesen magyar gyűlölő egykori polgármestere újabb,  1992december 1-jén, az ismét talapzatára helyezett, a Mathias rex felirat alá az 1932-es táblát, a saját nemzetére támadó, de legyőzött királyról. A 2000-es években megkopott a hozzátapadó politikai tartalom és fölerősödött a várost általában jelképező funkciója. A szobor állapota folyamatosan romlott, 2006 nyarán és 2007 áprilisában a szobor talapzatáról levált egy-egy darab, így a híradások arról szóltak, hogy a restaurálás halogatása további állagromlásokhoz vezethet. Magyarország készségét nyilvánította arra, hogy anyagilag támogassa az emlékmű felújítását. A szobor restaurálására vonatkozó szerződést 2009. július 22-én írták alá, a munkák befejezési határidejét egy évvel későbbre tervezték, az újabb híradások szerint jövőre, Mátyás király 568. születésnapjára, február 23.-ra tervezik. Mit eszik a király lova? Kolozsi Tibor restaurátornak a szoborcsoport lovas alakjának felnyitásakor jutott eszébe, hogy megnézzék találnak-e valamilyen írásos dokumentumot vagy régi tárgyat - pénzérmét, újságpapírt –ahogyan ez régen szokásban volt, a ló vagy valamelyik másik szoborelem belsejében. A várakozással ellentétben azonban nem találtak sem írásos, sem tárgyi emléket, de gondoltak arra, hogy időkapszulának nevezett fémhengerben írásokat, a szoborcsoport rajzát, munkálatainak technikai leírását helyezzék el. Így aztán a következő restauráláskor már kevesebb gondja lesz a szakembereknek, tudják majd, hogy mit, miért és hogyan készítettek  napjaink szoborjavítói.

S mert úgy hírlett, akárki írhat, és cetlijét befogadja a ló bronzgyomra, én a következőket vetetem papírra:

 

A Regestrum Hungarorum de civitate Clusvar névlajstroma szerint családom, az 1453-ban történt első népszámláláskor már a város lakója volt. A Fejér, a Fekete, a Fodor, a Jó, a Kövér, a Nagy, a Nagylábó, a Segges, a Szőke, a Vak, a Veres nevűek között jegyezték a Tar családot is, amelynek utolsó leszármazottja vagyok. Kisgyerekkoromban a Karolina tér sarkán laktunk. A mellettünk húzódó kicsi utcán, egy lélegzetvételnyi futással naponta eljutottam Mátyás király szülőházának sarkáig, hogy az ólomkeretes ablakon át megpillanthassam az Igazságos mesébe illő csizmáit. Sétáink, főtéri korzózásaink – gyerekkortól családalapításom utánig is – a Fadrusz szobor körül mindennaposak voltak. Ez a szobor, minden mondandójával, művészi miliőjével életem része, meghatározója. Benne van írásaimban is. 1995 óta élek Svédországban. Amikor, évenként legalább egyszer, unokáimmal együtt hazatérek, első utam a Főtérre vezet. Ülök a szobor alatt, és a Meghalt Mátyás király, oda az igazság! mondás igazát latolgatom.Kell annak lenni valahol! Hirdetnie kell ezt, még sok évszázadon át, Fadrusz világhíres alkotásának. 

Eszi nem eszi ez a büszke paripa, nekem ennyire futotta:

Tar Károly, író, szerkesztő

Aktuális szám

Itt a Magyar Liget

új száma

Magyar Liget 20 évfolyam

83. szám - 2017 / 3-4

Lapozó

 

 

 

2016 1. szám lapozható

 

 

2016 1. szám lapozható

 

2015 4-5. szám lapozható

 

2015 1-3. szám lapozható