Archivum

Látogatók



Hungary 53.1%Hungary
United States 10.5%United States
Ukraine 7.6%Ukraine
Sweden 6.6%Sweden
Canada 5.2%Canada
Norway 3.8%Norway
Germany 3.3%Germany
United Kingdom 1.9%United Kingdom
Romania 1.4%Romania
Russian Federation 1.4%Russian Federation
Denmark 0.9%Denmark
Netherlands 0.4%Netherlands
Greece 0.4%Greece
Austria 0.4%Austria
France 0.4%France
Israel 0.4%Israel
Kuwait 0.4%Kuwait
Croatia 0.4%Croatia
Australia 0.4%Australia

Tegnap: 2
Mostani hét: 2
Múlt hét: 11
Mostani hónap: 39
Múlt hónap: 65
Összesen: 262


Itthonról-otthonról

Dr. Szalontai Éva rovata

 

 

Az egészségszűrés már hagyomány a MÚOSZ-ban
 

2012. június 8-án már másodszor került sor a MÚOSZ Életmód Napjára,  az újságírók egészsége érdekében. 
A most másodszor megtartott Életmód Nappal a szervezők hagyományt szeretnének teremteni Minden évben  szeretnének egy napot szentelni az újságírók egészsége védelmében. Ez évben elindult egy Életmód Díj is. A Kis- Közép -és Agrárvállalkozók kezdeményezésére.

A 2012-es évben az Életmód Nap programja:
A levezető elnökök: Vince Mátyás, a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke, Ötvös Edina PR manager voltak.
-Köszöntőt mondott és bejelentette az Életmód Díjat: Tóth Károly, a MÚOSZ elnöke.

- Az Életmód Nap fővédnöke: Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke volt, aki a Magyar Vöröskereszt, a véradás jelentőségéről beszélt megnyitójában.

Gyuris Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt szervezésében a véradást irányította.

-Az első értékes szakmai előadó Dr. Bicsák Krisztina, az Emberi Erőforrás Minisztérium /EMMI/ Népegészségügyi Főosztályának vezetője a magyar népegészségügy fejlesztéséről tartott előadást.
Az érelmeszesedés ellen immunizáló antigén vakcináról, kutatásairól beszélt Dr. Horváth István orvos-biológus, MTA doktor, a New Yorki Tudományos Akadémia tagja. Hangsúlyozta: Az érelmeszesedés korunk legtöbb áldozatát szedő betegedése.
Horváth Professzor ott van a 68 magyar feltaláló között ott van a Magyar Világtalálkozón /2012. július 1- 8/ megjelenő Hungarikum Könyvben is, a Magyar Találmányok cím alatt.

Az Életmód Napon lehetőség volt stressz-szűrésre, Dr. László Márta főorvos és Klöczl György vezetésével.

Csehné Váradi Mária Test -és Egészségkultúra Stúdiója új lehetőségeket kínált az újságíróknak az ETKA-jógával, várandósok tornájával, szülés utáni tornával foglalkozott az újságírók számára is tabu témának tartott inkontinencia mellett.

-Dankovics Gergely  programigazgató, Európa Nemzeti Egészségvédelmi Program alelnöke: a szűrés jelentőségéről beszélt, amit a gyakorlatban is bemutatott.
A sokoldalú  szűrő-laboratóriummal felszerelt csodakamionja egyszerre 24 vizsgálatot végzett el. A program nagy előnye, hogy az átfogó vizsgálatok egy helyen, egy időben, azonnali kiértékeléssel elkészülnek, minden jelentkező részére. Ilyen például a szív –és érrendszeri vizsgálat, vérnyomásmérés, hallásvizsgálat.

Dankovics Gergely 2013. június 5-én újra hozza szűrőkamionját. Az újságírók Életmód Napjára, aminek főt témája az onkológia. Közreműködésével a Rákbetegek Országos Szövetsége is részt vesz. Több onkológiai problémát fognak elemezni. Törekvésük a megelőzés, az egészségi állapot javítása a legkorszerűbb megoldásokkal.
A csodakamion szűrőprogramjának résztvevői kapnak egy Egészség Könyvet. Folyamatosan ellenőrizhetik saját egészségük állapotának alakulását, megismerhetik az egészségmegőrzés és az egészséges életmód lehetőségeit.
A vizsgálatok több tízezer forint értékűek, de az újságírók számára térítésmentesek.

A csodakamion üzenetet hordoz a társadalom felé:
mindennapi életünkben jelentős szerepet játszik a boldogság, a munka, a karrier, a szórakozás, a hobbi az öröm. De ha nincs egészségünk, semmink sincs! Életünk legfontosabb értéke az egészség.

Dr. Szalontai Éva

 

 

 

 

 

 

 

 

Test és Egészségkultúra Stúdió a Villányi úton

Szunyogh Ildikó


A címben szereplő stúdió létrehozójával és vezetőjével, Csehné Váradi Máriával a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Sajtóházában, a már második alkalommal, az újságírók egészségéért megrendezésre került Életmód Napon találkoztam. Felfigyeltem érdekes előadására, közvetlen stílusára, mintaszerű testtartására, elkötelezettségére. Arra a nagyvonalúságára is, amellyel a jelenlévőket meghívta egy térítésmentes tornafoglalkozásra stúdiójába. Ezzel a meghívással élve kerestem fel a 61-es villamos Budaörsi úti megállójának közvetlen közelében.

A ház rendezetett környezetű. Emeleti homlokzatán transzparens hirdeti, hogy itt ETKA-jóga és AVIVA módszer szerinti tornafoglalkozásokra várják az érdeklődőket. Az első emeleti stúdióba belépve feltűnő rend és tisztaság, szívélyesség és otthonosság fogad.  Az egykori polgári lakás a természetes anyagok előnyben részesítésével, szaktudást és igényességet tükröző asztalos munkával lett alkalmas jelenlegi funkciójának betöltésére.
Jó ízlésű lakberendező is segítette az egyéni ízlést. Sok tükörrel, nádból készített bordásfallal, színes függönyökkel. Az egykori szalonból lett kialakítva a tornaterem. Mennyezetén az eredeti bronz-kristály csillárt meghagyva harmonikus, pozitív kisugárzású térré vált.

Ebben a miliőben beszélgettünk egy 90 perces, 18 gyakorlatból álló foglalkozás után Máriával.


Először is magyarázd meg a transzparenseden szereplő megnevezéseket, mert szerintem ez sokaknak ismeretlen.
Szívesen. Az ETKA-jóga lényege, hogy gyakorlatok és mozgások segítségével újra felszínre hozzuk a velünk született, de a környezeti hatások következtében elfelejtett természetes légzés-, testtartás- és mozgásképességünket, azaz a természetes testhasználatunkat. Olyan gyakorlatokat tartalmaz ez, melyeket rendszeresen végezve megedződnek a teljes gerinc és nyaki csigolyák, megnövekszik a mellkas- és tüdőtérfogat, fellazulnak a feszes, görcsös izmok, a tüdő és szív támogatást nyer munkájához. Így az életműködést segítve, nem pedig gátolva tudjuk minden élethelyzetben használni a testünket.

Az AVIVA módszer szerinti torna lényégében egyensúlyba hozza a hormonháztartást, s így megőrzi vagy visszaadja a nőiességet, illetve a férfiasságot a genitáliák helyrehozásával. Mivel napjainkban egyre gyakoribb a meddőség és a nemzőképtelenség ezt a hormontornát tekintem stúdióm kiemelt feladatának.


Mióta foglalkozol a tornával, mint a gyógyítás eszközével?
Ó, a kezdetek nagyon messze nyúlnak vissza! Először a saját gyógyulásomat kerestem és találtam meg benne. Harmincas éveim elején ugyanis teljes petefészek- és méheltávolítást javasoltak számomra nőgyógyászati panaszaim megszüntetésére. Én azonban nem akartam kitenni testemet ennek a durva beavatkozásnak, és féltem a műtéti kockázatoktól is. Így saját magam kerestem a gyógyulást, mivel akkor gyakorlatilag még nem volt természetgyógyászat Magyarországon. Hosszas próbálkozások után mintegy belső sugallatra kezdtem el jógázni. 14 évet kellett várnom, míg oktatóképzés keretében Tóth Lívia jógaoktatótól megtanulhattam az akkoriban frissen Magyarországra érkezett AVIVA módszert, mely megoldotta minden problémámat. Gyógyulásomért hálából másokon is akartam segíteni. Ennek az ideje pár évvel ezelőtt érkezett el, amikor az eredeti üzletkötői munkámból nyugdíjba vonultam.


Miért éppen itt a Villányi úton nyitottál stúdiót?
Ez a helyszín, ahol 2010 márciusától tevékenykedem, lehet a véletlen, de egy felsőbb erő vezetésének eredménye is. Kezdetben saját lakásomon tornásztattam, illetve kívánságra házhoz is mentem. Később azonban elhatároztam, hogy szétválasztom a magánélet színterét a gyógyító szintértől. Miután eredményes államvizsgát tettem egészségtan tanárként, az volt az elképzelésem, hogy a Móricz Zsigmond körtéren bérelek helyiséget azért, hogy a transzparensemre sokan felfigyelhessenek a nagy forgalmú közlekedési csomópontnál. A tiszta és ápolt környezet azonban feltétlen elvárásom volt. Így távolabb kerültem az eredetileg elképzelt helyszíntől, de tágasabb és rendezettebb körülmények közé.


Reklám feliratodra itt sokan felfigyeltek?
Sajnos nem. Hosszasan kényszerültem újságokban hirdetni, de ennek hatékonysága igen csekély volt. Pozitív fordulatot egy hirdetésszervező hozott számomra, aki a villamosból véletlenül pillantotta meg a transzparensemet, s azonnal fel is keresett. Látogatásának eredményeként lényegesen többen szereztek tudomást stúdiómról.


Kik és milyen céllal látogatják a foglalkozásaidat?
Elsősorban olyan gyermeket akaró nők, akik már nagyon sokat szenvedtek kívánságukért, de sajnos eredménytelen maradt minden áldozathozataluk. Volt közöttük már több inszemináción /megtermékenyítésen/ és lombikbaby-programon átesett fiatal nő is, de voltak cisztával, miómával műtött hölgyek is, akiknek kiújultak panaszaik. Gyakran érkeznek cikluszavarokkal és inkontinenciával bajlódók. A jelentkezők túlnyomó többsége nő. Mintegy 80 %-ban babáért jönnek. Hálával telt szívvel említem, hogy a hormontorna, a méregtelenítés és a  javasolt diéta együttes hatásának köszönhetően az ő esetükben 90 % feletti arányban sikerült elérni a kívánatos eredményt. Ezért is kaptam családomtól a "babacsináló", a "babagyártó" ragadványnevet.


Milyen kívánságaid, reményeid vannak a jövőt illetően?
Legfőbb vágyam, hogy az emberek ne csak akkor forduljanak hozzám, amikor már megbetegszenek, vagy amikor az egyéb kezelések, beavatkozások eredménytelennek bizonyulnak.
Egészségesen, megelőzésként jöjjenek tornászni. Azért, hogy az inkontinencia, a változókor tünetei (hőhullámok, csontritkulás, hüvelyszárazság), az aranyér, a prosztataproblémák, az impotencia, stb. ki se alakuljanak. Továbbá kívánatos lenne számomra, hogy legyenek munkatársaim. Jelenleg mindent - a takarítást is beleértve - egymagam csinálok, s így a marketingre nem jut már időm.

Jövőbeli reményem az egészségtudatosság széles körű elterjedése. Ezt a célt szolgálva tartok újabb előadást a II. Magyar Világtalálkozó Egészség Konferenciáján, több értékes szakemberrel együtt a SYMA Központban július 7-én. Ez a Világtalálkozó az idegenbe szakadt magyar honfitársaink legnagyobb hazai rendezvénysorozata. A világ minden részéről összesereglő magyarok fesztiváltalálkozója ez, ahol a tudomány, az egészség, a sport, a kultúra, a vallás, az üzleti élet szereplői mutatkozhatnak be a bel –és külföldi érdeklődőknek. Az alapító elnök Dr. Tanka László, az Egészség Konferencia igazgatója: Dr. Szalontai Éva.

Nagyszámú, értő hallgatóságot kívánva köszönöm meg az interjút, és búcsúzásnál megígérem, hogy a SYMA Központban, az Egészség Konferencián én is jelen leszek.

 

 

 

 

 

 

 

 

Dr. Bicsák Krisztina:
A magyar népegészségügy érdekében

 

Dr. Bicsák Krisztina, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Népegészségügyi Főosztályának vezetője a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Életmód Szakosztályának meghívására értékes szakmai előadást tartott „Életmód Nap – Népegészségügyi Fejlesztések” címen a budapesti Sajtóházban.

A Főosztályvezető Asszony prezentációjában megerősítette, hogy az egészség jelentős érték, amely egyben egyéni és társadalmi erőforrás, sőt a fenntartható gazdasági növekedés záloga is egyben.

A Népegészségügyi Főosztály vezetője a közelmúlt és a közeljövő több fejlesztéséről is beszélt és több pályázati lehetőségre is felhívta a figyelmet, amelyek az Európai Unió támogatásával valósultak meg. Dr. Bicsák Krisztina színes gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy az egyes fejlesztéseknek milyen elérhető eredménye lesz a mindennapi életben, a családban, a gyermekek, az anya, az apa, a nagyszülők szemszögéből megközelítve.

A közeljövőben induló programok lehetőséget biztosítanak a különböző színtereken történő tevékenységek megvalósításához. Így például a kistérségi Egészségfejlesztési Irodák létrehozása többek között esélyt teremt a keringési betegségek kockázatára irányuló szűrésekre, a cukorbetegek számára könnyen elérhető szakszerű étrendi tanácsadásra, vagy a szűrővizsgálatokon való lakossági részvétel ösztönzésére. A megvalósuló projektek útján a tanulók többek között például dohányzás-megelőzési programokon vehetnek részt. Ezen kívül a munkahelyeken sor kerülhet dohányzásról való leszokást támogató, továbbá drog- és a túlzott alkoholfogyasztást megelőző tevékenységekre. A pályázatok forrást biztosítanak továbbá az egészséges táplálkozás és testmozgás egyensúlyának kialakítását célzó eseményekre is.

A népegészségügy fejlesztése érdekében a Főosztályvezető Asszony kiemelte a dohányzásról való leszokást  támogató programok jelentőségét, ezen kívül aláhúzta a diákok, a főiskolai hallgatók egészségismeret növelésének elengedhetetlen fontosságát.

Dr. Bicsák Krisztina figyelemfelkeltő és közérthető előadását azzal zárta, hogy hazánkban a magyar lakosság egészségi állapotának javítása társadalmi prioritás. Ehhez nagyon fontos az egészségtudatos magatartás és az, hogy felelősséget érezzünk saját egészségünk megőrzése érdekében.. Ezen döntések megkönnyítése és az egészséges életmód támogatása jegyében indulnak el a népegészségügyi fejlesztések.

Dr. Szalontai Éva

 

 

 

 

 

 

 

 

Habsburg György, az utolsó magyar király unokája,
a Magyar Vöröskereszt elnöke

 

A Magyar Vöröskereszt patinás épületében az I. emeleti elnöki szobában beszélgetünk. Habsburg György az elnök, sportos megjelenésű, kemény kézfogású, sármos diplomata. Hat nyelven beszél. Apai nagyapja IV. Károly, az utolsó magyar király. A Gothai Almanach magyar királyi hercegként említi, de ő már teljesen beilleszkedett a hétköznapi magyar életbe.
Az a megtiszteltetés ért, hogy Édesapjával, Habsburg Ottóval, a

 

trónörökössel is készíthettem interjút a Stockholmi Grand Hotelben.
Örülök, hogy elfogadta a MÚOSZ Életmód Szakosztály meghívását, a fővédnökséget az újságírók egyik legnagyobb rendezvényére, az Életmód Napra.
Bevezetőben megköszönöm dr. Almacht Ottó elnöki tanácsadó sokoldalú segítségét is.

-Minek köszönhető, hogy elfogadta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Életmód Szakosztály meghívását és fővédnöke lett az Életmód Napnak?
-Szimpatizálok az újságírókkal, mert magam is dolgoztam újságíróként.
Egyszer a német ZDF televízió riportot készített Édesapámmal, ekkor sikerült kapcsolatba kerülnöm a ZDF vezetőjével, aki felajánlott számomra egy három hónapos gyakorlati tanulmányi időt. Ez olyan nagy hatást gyakorolt rám, hogy 1987-től elkezdtem foglalkozni az újságírással. Dolgoztam a németországi ZDF televízió társaságnál, az ománi televíziónál, valamint Magyarországon az MTM-SBS televízió Rt-nél, ahol a Nemzetközi ügyekért voltam felelős.
Mindez arra késztetett, hogy elvállaljam ennek a rendezvénynek megnyitását, fővédnökségét.

-Mióta él Magyarországon?
-Magyarországra először 1989. április 3-án érkeztem Édesapámmal, majd 1993-ban állandó lakhelyet létesítettem Budapesten és felvettem a magyar állampolgárságot, amit ugyan el sem vesztettem. 1996-ban Magyarország utazó nagykövete lettem.

-Úgy tudjuk, Ön a Magyar Vöröskereszt elkötelezett  elnöke. Mióta?
-Már 2004 óta.

-Melyek a Vöröskereszt fő célkitűzései?
-Az emberiesség, a pártatlanság, a függetlenség, a semlegesség, az önkéntesség, az egység, egyetemesség, az élet, az egészség, az emberi személyiség védelme.
A fegyveres konfliktusok, katasztrófák idején is segít a Vöröskereszt.

-Mit tudunk a Vöröskereszt történetéről?
-Ma 186 országban működik. 1863-ban svájci állampolgárok kezdeményezték.
Magyarországon 1948-ban már 228 intézménnyel rendelkezett. /közkórházak, Heine Medin Intézet, orvosi rendelőintézetek, gyermekotthonok, bölcsődék/, amelyek több tízezer felnőtt és gyermek egészségügyi és szociális ellátását tették lehetővé. 1949-ben államosították. Ez törést okozott.
1957 tavaszán visszakapta önállóságát.
1988-tól feladata a menekültek ellátása, az egészségügyi ismeretterjesztés, véradás-szervezés, ápolónő-képzés, együttműködés a polgári védelemmel, az ifjúsággal.

-Mióta vesz részt a Vöröskereszt a véradás szervezésében?
-Már 1939-től.
1959 óta Magyarországon a véradás önkéntes és térítésmentes. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente több mint négyszázharmincezer egység vérre van szükség. Ehhez évente közel félmillió önkéntes embertársunk véradományát, önkéntes segítségét várják beteg embertársaink.

 

-Mit jelent a Véradók Napja?
-November 27-én tartjuk. Kifejezi a véradók megbecsülését. Ezen a napon a Vöröskereszt, azokat a véradókat köszönti, akik önzetlen segítségükkel hozzájárultak a hazai véradó-mozgalom sikeréhez, emberi életek megmentéséhez. Sokszoros véradók, több éve a véradásszervezésben tevékenykedők, véradóbarát munkahelyek, és a véradó-mozgalom támogatói vehetnek át elismerést a Véradók Napján.

-Mikor kezdte meg működését az első vérvételi kamion?
-Magyarország első vérvételi kamionja 2006.augusztus 30-án kezdte meg működését. A speciális jármű kifejezetten vérvételi célra készült: légkondicionált, fűthető, orvosi szobával, nagy vérvételi ággyal, adminisztrációs helyiséggel várja a segíteni szándékozókat. A jármű 2006. évi indulásától 71.759 km-t tett meg, Országjáró útja során 36.814 véradótól sikerült vért vennie. Számos fővárosi és vidéki kulturális és sporteseményen, szabadtéri rendezvényen is megjelenünk, ahol nagyszámú véradót érhetünk el kényelmes, modern véradó kamionunk segítségével. A jármű segítségével lehetőségünk nyílik arra is, hogy országszerte bevásárlóközpontok parkolóiban rendszeresen szervezzünk véradást, a vásárlók és az ott dolgozók számára. A kamion működtetése országos szinten nagymértékben hozzájárul donorbázisunk folyamatos bővítéséhez.
A jármű segítségével olyan helyekre is eljutunk, ahol a feltételeket más formában nem lehetne biztosítani.

-Mit tudhatunk családjáról?
-1997-ben feleségül vettem Eilika von Oldenburg hercegnőt, akivel jelenleg is Magyarországon élek.
A feleségem lovas- és parasport edző. Egészséges és sérült gyermekeknek tart rendszeresen foglalkozásokat.
Három gyermekünk van: Zsófia (2001), Ildikó (2002) és Károly-Konstantin (2004).
A gyermekek magyar iskolába járnak, magyar és német anyanyelvűek, de már az angol nyelvvel is igen jól elboldogulnak.

-Hogy tanulnak a gyermekek?
-Elég jól, jobban, mint ahogyan én tanultam.

A beszélgetés utá

 

n udvariasan kikísér a folyosóra és biztosít arról, hogy június 8-án 9:45-kor ott lesz a Sajtóházban, megnyitja az újságírók Életmód Napját és válaszol a kérdésekre.

Dr. Szalontai Éva

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Ellinismos görög lap Gödöllőn.

 

Képviselője: Papadimitropulosz Piroska

 

A MÚOSZ Életmód szakosztály meghívására részt vettem egy érdekes gödöllői sajtótájékoztatón.

Elénk jött dr. Zsókáné Mihala Éva, a polgármester munkatársa autóbusszal.

A fél órás utazás után megérkeztünk Gödöllő első számú látványosságához a Királyi Váróhoz.

Az újjáalakított Királyi Váróban Gaálné Dr. Merva Mária a múzeum igazgatónője mutatta be az épületet. Ma a városi múzeumhoz tartozik. Az épületet többször bővítették, Ferenc József és Erzsébet királyné gyakori látogatása miatt népszerű nyaralóhely lett Gödöllő.

A Királyi Váró 1958-tól műemlék.

Ezt követően tovább indultunk a Damjanich Iskolába, ahol Szűcs Józsefné igazgatóasszony röviden tájékoztatott az iskola működéséről, az oktató, nevelő munkáról.

A város zöld óvodájában Tiborczné Garai Katalin fogadta az újságíró csoportot.

Az igazgatóasszony beszélt arról, hogyan tanítják meg már az óvodában a kicsiket játékos formában a tudatos környezetvédelemre, hulladékgyűjtésre.

A Művészetek Háza, a magyar EU elnökség alatt médiaközpontként működött. Erről rövid ismertetőt Kovács Béla igazgató adott.

A gödöllői Királyi Kastély Színház termében pedig a város polgármestere dr. Gémesi György várt és tartott vetített képes előadást Gödöllőről, Gödöllő ünnepeiről.

A filmet külföldi látogatók számára készítették.

A város szeretné megtartani az Európai Elnökség idején használt jelszavát, azaz hogy „Európa Gödöllőn van”.

A város 33ezres lakossága örvendetesen gyarapszik.

A polgármester büszke környezetére, de én is örömmel fedeztem fel a város fejlődését, mert 30 évvel ezelőtt pár évet én is itt éltem Gödöllőn.

 

 

 

 

 

 

MALMÖBEN BEMUTATKOZOTT
A SVÉD-MAGYAR PANORÁMA VILÁGKLUB

 

A svéd elnök: Rosenheim Ilona

Társelnök: Dr. Szalontai  Éva

                                         

A KÉTSZERES ELNÖK

Beszélgető partner: Dr. Szalontai Éva

A malmöi Pannónia Klub elnöke
A Svéd-Magyar Panoráma Világklub elnöke

Népszerű nevén "csak" Ilona. Általában így ismerik Rosenheim Ilonát.

-Úgy tudom, hogy Magyarországon, egészségügyi vonalon dolgozott. Talán ezért is olyan nyitott, segítőkész a klubtagokkal.
  -Egészségügyi Főiskolát végeztem, Majd bölcsődében, ill. a budapesti János Kórházban a szülészeten dolgoztam.

-Hogyan került Svédországba?
  -Megismertem a férjemet, aki elfelejtette elmondani, hogy Svédországban él. A szerelem hozott ki Svédországba.

-Megbánta?
  -Dehogy. Szeretek itt élni. Biztonságban érzem magam. Szeretem a jó levegőjű, tiszta természetet, a szabályos, tiszta életet. A dolgok itt egyértelműek. Kék az ég és zöld a fű...
Hamar megismertem a svéd szokásokat, a svéd kultúrát. És hamar megtanultam a svéd nyelvet. Ez azt hiszem nagyon fontos, ha az ember egy másik hazát, otthont választ magának.
Elvégeztem egy női vezetőképző tanfolyamot. A svédek között én voltam az egyetlen külföldi.
Három év után svéd állampolgár lettem.

-Gyorsan beilleszkedett. Úgy tudom utazási irodát is vezetett. Stockholm- Budapest-Debrecen útvonalon.
  -Igen. Szerették az utasok ezt a járatot, amely Németországon, Ausztrián is átvitte őket.

-Mikor lett a malmöi Pannónia Klub elnöke?
  -A svédországi magyar élet, a magyar klubok élete kezdettől fogva érdekelt. Támogattam a magyar klubokat, mint utazási iroda vezetője is.
Így nem volt meglepő, hogy másodszor is elnökké választott a malmöi Pannónia Klub tagsága.
A Pannónia Klub tagja a SMOSZ-nak, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének. Pannónia Klub a dél-svédországi magyarok egyik központi intézménye. Szoros anyaországi kapcsolatokkal. Ez a klubélet már szinte életformámmá vált.

-Igen. Tudjuk: számos bál, rendezvény sikeres, népszerű háziasszonya, szervezője. S most már ismét, újra és újra választották.

  -Jelenleg mintegy 180 tagunk van. Célunk: A magyar hagyományok őrzése, népszerűsítése. Ezért rendszeresen hívunk Magyarországról, a Vajdaságból és Erdélyből magyar zenekarokat, énekeseket. Fontos az ifjúság bevonása. Ennek érdekében például 18 éves korig tagdíjat sem kell fizetni. Nagyon népszerűek a Mikulás és a Húsvét ünnepi megemlékezései. Főleg a kicsiknél!

-Mikor alakult a Svéd-Magyar Panoráma Világklub?
  -2012. február 18-án. Dr.Tanka László a Magyar Világklub alapító elnöke levélben kért fel engem és dr. Szalontai Évát, hogy a több évtizedes magyar-svéd kapcsolatot bővítsük ki világklubbá.

 

-Milyen célokat tűzött ki a Világklub?
  -Civil módon összefogni, Svédországból a Kárpát-medencén át akár Indiáig. De elsősorban az anyaország és Skandinávia magyarjaival.
A Világklub szélesíti kapcsolatainkat. Rálátást ad a különböző országban élők életére, a másodgeneráció beilleszkedésére. Érdekel a többi klub kulturális élete, a fiatalok. Nagyon jó tapasztalatcserére adhat lehetőséget.

-Mi a kedvenc időtöltése?
  -A természet, a tenger, a könyvek, a zene, a zene, a zene…

-Tervei?
  -Egészségesen szeretnék élni és dolgozni.
Fontos most már mind a két klub. A Pannónia és a Svéd-Magyar Világklub. Fontosak a gyerekeim, unokáim. Három gyerekem, kilenc unokám van. Ők az én életem fő művei. Nekik szeretnék kapcsolatokat, hidat építeni Svédország és Magyarország között.

 

                                        A SVÉD-MAGYAR VILÁGKLUB TÁRSELNÖKE

Dr. Turcsán Mihály írása

 

Dr. Szalontai Éva a Magyar Külügyminisztériumban regisztrált ausztrál újságíró, svéd tudósító, Aranytollas Újságíró, a Magyar Újságírók Életmód Szakosztályának alapító elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja. 
Sokrétű pályát futott be. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem volt oktatója. Tudományos konferenciák előadója, tizenöt könyv, pár ezer újságcikk, tanulmány írója. szerkesztője.

Bejárta a nagyvilágot, élt és él külföldön, de Magyarország, fia és unokái mindig hazahívták, hazahívják.
Mintegy híd szerepet tölt be a magyar és külföldi kultúrák között.

Társadalomformáló értelmiségi, akit elismer a szakma. Emberként szeretik, mert  figyelmessége kiterjed egy rohanó életmódot folytató szakmai közösség sok tagjára. Különösen a valamilyen gonddal, bajjal  küszködőkre, s az idősekre. Nem törődik a befektetett saját idő, energia, sokszor saját pénz hasznosulásának hatásfokával. Újból és újból olyan témákat mozdít meg, amivel más nem foglalkozott, nem foglalkozik. De ami segít élni. Tipikus „diófa ültető".

Egyik nehéz pillanatában azt mondta nekem, hogy ő állva akar meghalni. Vagyis cselekvő, aktív emberként. De él és cselekszik!

Ha felkarol egy -szerinte- a magyarság, a magyar társadalom, az újságírók számára hasznos ügyet, szinte a társadalom minden rétegéből képes mozgósítani.

A Svéd Világklub társelnökeként is ezt teszi. 

 

                                                              
       
                                        Ilona                                        Dr. Szalontai Éva,

                                                                                            a magyar Katalin,
                                                                                                a svéd Ulla Löddeköpingéből.

 

 

 

RING MAGAZIN - ARCVONÁSOK

2012. március 23. péntek, 17:25 dr. Szalontai Éva

Beszélgetés Hoffmann Zsuzsival, a Magyar-Svéd Panoráma Világklub alelnökével

Mióta él Svédországban?

-Már négy évtizede. Édesapám halála után Svédországba ment férjhez újra édesanyám. Tanulmányaimat is Svédországban fejeztem be. 1980-ban végzős hallgatója voltam a Lundi Zene Akadémiának.
Majd szerelmes lettem Hoffmann Renébe, akihez feleségül mentem. 1981-ben házasodtunk össze. Első gyermekünk Mónika 82-ben született. Öt évre rá jött Erika.

Svéd férje mellett hogyan tudott magyar maradni?

-Egyáltalán nem volt könnyű. Nekem sikerült! A gyerekeimmel magyarul beszéltem, de a reggelinél a férjemmel mindig svédül. Az egyik este a férjem mesélt svéd gyermekmeséket a gyerekeknek, másik este én illetve édesanyám olvasott fel magyar mesét. Férjem anyja hosszú évekig az USA-ban élt, így ha ő volt az unokákkal, angolul beszélt velük. Úgy építettem fel az életemet, hogy többnyelvű barátokkal társaloghattam. Legkedvesebb barátnőm Csongrádi Báder Judit, neki is két lánya van. Ők a keresztlányaim. Linda Budapesten él, Budapesten jár egyetemre, Bettina ügyvédnek tanul a Lundi Akadémián.  A lányok négyesben barátkoztak, jártak táncolni, zenélni és magyarul beszéltek egymás között. Együtt szerepeltek is például a malmöi Pannónia Klubban. Gyakran szavaltak, táncoltak én zongorán kísértem őket.

Miért őrizte meg magyarságát, anyanyelvét?

-Az anyanyelv megőrzését, használatát és megtanítását a gyerekeimnek kötelességemnek éreztem és érzem. Életem egyik fő célja: magyarnak maradni. A magyar kultúrát, anyanyelvet népszerűsíteni. De fontos számomra a család is.

Zenei életútját követték-e lányai?

-Mónika már 3 éves korában hegedült. Ma a Malmöi Zeneiskola tanára. Sokoldalú zenész, zongorázik, dobol, szaxofonozik, énekel. Énekelt az USA-ban, Dániában, Németországban, Lengyelországban és természetesen Magyarországon. Erika elsősorban a rajzolásban, festészetben tehetséges. A japán nyelv és kultúra szerelmese.
Boldog vagyok, mert mind a két lányom szorgalmas, tehetséges, sikeres és szülőszeretők. Becsülöm kitartásukat, a magyar gyökerek iránti szeretetüket.

Mióta alelnöke a Magyar-Svéd Panoráma Világklubnak, és milyen céllal?

-2012. februárja óta. Remélem, hogy tovább erősíti kapcsolatunkat a világ minden részén lévő magyarokkal. Elsősorban az anyaországgal és Skandináviával. A magyar gyökereit senki nem tudja elfelejteni.
Ez fontos magam és családom számára is.

Szerző: dr. Szalontai Éva

 

 

 

 

 

Gödöllő titka                                          Szunyogh Ildikó

 

Gödöllő, régi településeink egyike, 1966 óta büszkélkedhet a városi címmel. Az ötvenes évek elején még csak 12 000 lakost számláló település mára már 33 000 embernek nyújt otthont. Lélekszámának az utolsó kb. 20 évbeli alakulása (30 000-ről 33 000-re) különösen örvendetes, hiszen ez a növekedés abban az időszakban ment végbe, amikor Magyarország lakosságának száma folyamatosan csökkent, az utóbbi években mintegy 30 000 fő/év ütemben. Hogyan tudta ez a város az országos tendenciával ellentétesen ezt a gyarapodást elérni? Ennek a titoknak a felderítésére indultunk Gödöllőre a MÚOSZ Életmód Szakosztályának szervezésében.

Gödöllő fekvésében is zöldelő város. Az enyhén dombos, erdőkkel tarkított tájjal átölelt városnak 3 nagykiterjedésű parkja van, melyek közül már az Erzsébet Parknak önmagában is 70 hektár a területe. Ebből adódóan, valamint a város környezetbarát iparának köszönhetően (főleg gyógyszerek és kozmetikumok előállítása történik itt) kiváló maradt az egykoron kedvelt üdülőhelyül szolgáló város levegője. Manapság már ez is komoly vonzerőt jelent.
Kedvező földrajzi elhelyezkedésével (kb. 30 km távolságra van az ország fővárosától) továbbá kiépített úthálózatával együtt (autópályák csomópontjánál fekszik) ellenállhatatlannak tűnhet a betelepülők számára, de ez esetben nem a közeli nagyvárosból kiköltözők, hanem elsősorban a belső gyarapodás vezetett a lakosság növekedéséhez valószínűleg azért, mert az emberek jól érzik itt magukat.

A város zöld környezetének megóvására tudatos neveléssel készíti fel már a legkisebb polgárait is. Az óvodások is megtanulhatják itt, hogy az épületek tetejére növényeket lehet telepíteni. Az ő számukra napi gyakorlataik révén természetessé lett, hogy nem minden hulladék szemét, hiszen a hulladékgyűjtést kizárólag szelektív formában ismerik és végzik. Büszkeséggel tölti el őket, hogy a begyűjtött esővizet használják WC-öblítésre, s nem az értékes ivóvizet pazarolják el erre a célra.

A környezettudatos és az egészséges életmódra való nevelés természetesen folytatódik a település iskoláiban, középiskoláiban egészen az egyetemmel bezárólag. Minden iskolatípus vezetősége előtt kívánatos célként lebeg a mindennapos testnevelés megvalósulása, hiszen közismert számukra, hogy a fizikai fejlődés alapja a mentális egészségnek, fejlődésnek.
Ez utóbbit szolgálja a város gazdag kulturális élete, amely 3 színházon, fesztiválokon, több művészeti csoporton, zenekarokon, kórusokon, s a város kiemelkedő turisztikai látványosságának, a Grassalkovich-kastélynak a rendezvényein (pl.: Ibolya-nap, Barokk-kastélynapok, Koronázási hétvége) alapul.

A pezsgő kulturális életet színesítik a 14 testvérvárossal ápolt nemzetközi kapcsolatai, s az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása. Mindez a régió kulturális központjává emeli, s így nemcsak lakóinak, hanem mintegy 200 000 embernek nyújt szellemi táplálékot, felüdülést.

Mi tehát ennek a kellemes kisugárzású városnak a titka?A múltból örökölt értékek megtartása, ápolása: a Grassalkovich-kastély, a Királyi Váró, a jó levegő. A jelen hozzáadása, azaz a jó adottságok felismerése és a bennük rejtőző lehetőségek kibontakoztatása: a zöld környezet, parkok, autópálya-csomópont közelsége, az ország repülőterének gyors elérhetősége. Fontos a jövőbe vetett hit, a jövőre irányuló befektetések: az óvodások, az iskolások, a fiatalok kiemelt oktatása és nevelése.

Gratulálunk Gödöllőnek, Dr. Gémesi György polgármesternek és további fejlődést kívánunk ennek az egykori mezővárosból már Európa szerte, ismertté lett városnak.

 



/Fotó: Szabady/

 

 

A patinás Budapest 100 éves épületei            Dr. Szalontai Éva


Budapest 100 éves házainak ünnepére kaptam meghívót a Külügyminisztérium Sajtófőosztályának vezetőjétől, Kaletta Gábortól.
A budapesti épületek köszöntésére lokál patrióták, a házukat szerető budapesti lakók összefogásával szerveződött program.

Április 14-15-én több százéves épület nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt: iskolák, színházak, lakóházak.
A programot a nyitott házak ünnepének is hívják, mert nem csak az évszázados épületeket csodálhatjuk meg, de a lakók elmondásából megismerhetjük a házak és a lakók történetét is.
Például: a Régiposta -

 

és a Váci utca sarkán, a belvárosban a különleges szecessziós épület azért is érdekes, mert itt nyílt meg 1992-ben az első McDonald’s. Csodájára jártak Erdélyből, a Felvidékről is. Mindig hosszú sorok álltak az üzlet előtt.
Ebben a házban volt a 40-es években a Stühmer cukrászda is.

A nyitott házak ünnepén önkéntesek kutatták és tárták fel a rájuk bízott házak történetét.
Erre az ünnepre először a múlt évben került sor, tízezernél többen vettek részt. Ez évben még több ház és még több látogató vett részt a százéves házak ünnepén. Így tovább élhetnek a házak falain belül őrzött történetek is.

A Külügyminisztérium épülete is ebben az évben ünnepelte százéves fennállását és részt vett a Budapesti Épületek Fesztiválján.
A házban kiállítás is nyílt a százéves épület történetéről.

Köszöntőt mondott a kiállítás s az est házigazdája Martonyi János külügyminiszter.
Örült a nagy érdeklődésnek. Hangsúlyozta az összetartozást, a program közösségteremtő hátterét.
Bálint András színházigazgató, színész a Külügyminisztérium volt számvevőszéki épületét tervező nagyapját, Bálint Zoltánt és érdemeit méltatta.
Meghatott szavakkal „Nagyapám dossziéja” címén mutatta be a sikeres építészmérnököt, a Magyar Királyi Hadsereg tagját, a 21. század magyar művészét.

A sikeres, nagy létszámú rendezvényt a Külügyminisztérium munkatársai által előadott zenei betétek is színesítették.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SZLOVÉN-MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS

 

Dr. Szalontai Éva tudósítása

 

2012. március 29-én meghívót kaptam a magyar Külügyminisztériumból.

A meghívó tárgya: Dr. Martony János külügyminiszter 2012. március 30-án találkozik Karl Erjaveccel, az új szlovén kormány miniszterelnök-helyettesével, aki egyben külügyminiszter is.

Részvételi szándékomat előre be kellett jelentenem, s így részt vehettem a külügyminisztériumi door-step sajtótájékoztatón, Budán a Bem rakpart 47.sz. alatt.

A diplomaták nemzeti nyelven konszekutív tolmácsolással tartottak sajtótájékoztatót a média képviselőinek, amit Martony János magyar külügyminiszter nyitott meg.
Megbeszéléseik során a politikusok véleményt cseréltek országaik aktuális helyzetéről, együttműködési lehetőségeikről, a mindkét országot érintő külpolitikai és európai uniós kérdésekről. 

Szlovénia, ez a vízi energiában, ásványi kincsekben gazdag szomszédos ország, több éve kedvelt kiránduló helyem.

Autós turistaként többször bejártam romantikus völgyeit, termékeny síkságait.
Amikor lehetett szívesen hallgattam a Ljubjanai Filharmónia rangos zenekarát, kóstoltam a szlovén konyha specialitásait. Például kedvencem az olajban sütött, jól fűszerezett, sertéshúsból, főtt rizsből készült Rizmate Klobase (rizses kolbász), a jó szlovén vörös traminivel /vörös traminec/

Így örömmel hallottam a két ország együttműködési terveiről, amiket még szorosabbá kívánnak tenni.

Karl Erjavec pozitívan nyilatkozott Magyarországról, kifejtve hogy ma Magyarország Szlovénia hatodik legfontosabb gazdasági partnere. S ezt az együttműködést a továbbiakban erősíteni kívánják.

Azt a reményét is kifejezte, hogy bizonyára hamarosan megszűnik Magyarország szigorú, európai uniós bírálata.

 

 

 

 

 

 

Az őrület határán

 

Vidám közérzeti kabaré a budapesti Mikroszkóp Színházban, a Nagymező utca 22-24. szám alatt.

Szereplői: Lorán Lenke, Fésűs Nelly, Nádas György, Gesztesi Károly.

 

A darabra Tuza Éva, művészeti titkár hívta fel a figyelmemet." Ez a Te műfajod, biztosan tetszeni fog" -mondta. És tetszett!

Lorán Lenke, Nádas György régi kabarés kedvenceim.

 

Miről is szól ez a darab?

A két népszerű művész -Nádas György és Gesztesi Károly alakítja- a világ zaja, gondja-baja elől egy rehabilitációs intézetbe vonul be pihenni. Illetve így képzelték el eredetileg. Pihenésről azonban szó sincs.

A főorvos asszony /Lorán Lenke alakítja/ és a szexis főnővér /Fésűs Nelly/ segíteni szeretnének nekik, de az ő életüket is megbénítja a kórházi bürokrácia és az értelmetlen rendelkezések. Az ő életük sem fenékig tejfel!

A néző ráismerhet a mai magyar kórházi problémákra, Magyarország kórképére.

S eközben hallhat ismert és új dallamokat, fülbemászó dalokat.

És a kabaré  tárházának minden eszközével derülhet két órán át.

 

Aki Svédországból Budapestre jön-és szórakozni akar,nézze meg ezt a kabaréműsort!

 

Ajánlja: Dr. Szalontai Éva

 

 

 

Péter József 80 éves!

Dunakesziről, Budapestről rokonai, barátai szeretettel gratulálnak  a 80 éves, Svédországban, Lövestadban élő Józsefnek. És emlékeikben felelevenítik eddigi életét.
József  56-os magyar Magyarországról kimenekülve átmenetileg egy osztrák láger lakója volt. Szeretett volna Amerikába kivándorolni. De az orvosi vizsgálatok foltot találtak a tüdején, s ezért nem kellett az amerikaiaknak. Pedig nagyon finom almás pitét tud sütni, az amerikaiak kedvenc almás pitéjét. Mivel cukrász a mestersége. A jó hírű budapesti Hauer Cukrászdában dolgozott.
A svédek fogadták be. Sajnos cukrászmesterségét nem tudta folytatni Svédországban, mert a liszttől ekcémás lett.

Volt több foglalkozása is. Utoljára a Lundi Tejgyárban.

1988-ban ment nyugdíjba. Azóta még jobban hódol kedvteléseinek: horgászik, kirándul, autózik és olvas svéd és magyar könyveket.

Lakásában szól a Duna Tv. Figyelemmel kíséri -jó magyarként- az anyaországi eseményeket.

Választékos stílusban beszél magyarul,
80 éves születésnapját legjobb svéd-magyar barátainál tartotta, Tomelillában, a Bocsor művész házaspárnál.

Jó egészséget, még sok szép napot József, Jóska!

 

Feljegyezte Dr. Szalontai Éva

 

 

 

Egy svéd-spanyol-vajdasági magyar: Ilona
                                                                                                -akivel Dr. Szalontai Éva beszélgetett

Több évtizede került Svédországba Marinkson Ilona az akkori Jugoszláviából. De ma már melegebb, napsütötte éghajlat alatt Spanyolországban, Alicanta közelében él.
 

Ilona otthon van Svédországban, Spanyolországban, Németországban, Dániában, Kaliforniában, ahol férjével élt és él, s ahol lányai is élnek.

Ilona, horoszkópja szerint: iker. Sokoldalú, fürge észjárású, mindenre kíváncsi, erős egyéniség. Melegszívű anya, gondos feleség.
Beszél magyarul, svédül, angolul, spanyolul, szerbül, németül. Férjével együtt sokat dolgoztak, hogy négy lányuk iskoláztatását, zongora –és harmonika óráit biztosítsák.

Ma már nyugdíjas. Eljött az ideje, hogy emlékiratait írja. Naplója őrzi fordulatokkal teli életének humorral fűszerezett történéseit. Ilona szerint sem a malmöi, sem a spanyol házuk, hanem naplója lesz lányainak igazán értékes öröksége.

Aktuális szám

Itt a Magyar Liget

új száma

Magyar Liget 20 évfolyam

83. szám - 2017 / 3-4

Lapozó

 

 

 

2016 1. szám lapozható

 

 

2016 1. szám lapozható

 

2015 4-5. szám lapozható

 

2015 1-3. szám lapozható