Archivum

Látogatók



Hungary 53.1%Hungary
United States 10.5%United States
Ukraine 7.6%Ukraine
Sweden 6.6%Sweden
Canada 5.2%Canada
Norway 3.8%Norway
Germany 3.3%Germany
United Kingdom 1.9%United Kingdom
Romania 1.4%Romania
Russian Federation 1.4%Russian Federation
Denmark 0.9%Denmark
Netherlands 0.4%Netherlands
Greece 0.4%Greece
Austria 0.4%Austria
France 0.4%France
Israel 0.4%Israel
Kuwait 0.4%Kuwait
Croatia 0.4%Croatia
Australia 0.4%Australia

Tegnap: 2
Mostani hét: 2
Múlt hét: 11
Mostani hónap: 39
Múlt hónap: 65
Összesen: 262


Hungarikumok 

Dr. Szalontai Éva rovata.

 

HABSBURG OTTÓ ÉS A NEMZETI EMLÉKEZET         

Zsúfolásig megtelt a budapesti Sajtóház legnagyobb előadó terme, a Mikszáth-terem.

Az Életmód Szakosztály előadója ezúttal Dr. Gerő András professzor, Széchenyi-díjas történész, a történelmi tudományok doktora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója volt.
Gerő professzor elismerően, szeretettel beszélt Habsburg Ottóról.

A 98 évet megélt koronázatlan király németországi otthonában hunyt el. Hamvait a Habsburgok császári sírboltjában, Bécsben helyezték örök nyugalomra. Végrendelete szerint azonban szívét a bencésekhez vitték.

A magyar kormány részéről Martony János külügyminiszter koszorúzta meg Habsburg Ottó szívurnáját a Pannonhalmi Bencés Főapátság altemplomában.

Gerő András említette, hogy 2001-ben szó volt arról is, hogy köztársasági elnökké választják, hiszen egész életében Magyarország érdekeiért harcolt.

Dr. Gerő professzor beszélt a Habsburgok 645 éves, európai uralkodásáról. A Habsburgokról, akiket általában nem szerettek a magyarok. Ugyanakkor arról is, hogy Habsburg Ottóról soha nem hallott semmi negatív véleményt. Egyszerűen szeretetre méltó volt.

Dr. Gerő anekdotákkal, pikáns történetekkel is fűszerezett előadását a hallgatóság élénk figyelemmel követte.

Az újságírók között voltak, akik saját emlékeikről szóltak Habsburg Ottóval, a koronázatlan királlyal kapcsolatban.

Erdélyi Szerencse Ödön, költő, újságíró, előadóművész verses emlékezéseit adta elő „Királyszív – ki Pannonhalmára hív” címmel.

Dr. Trom András, külpolitikai újságíró, a Polonia Press, a Magyar-Lengyel Sajtószolgálat alapító főszerkesztője is megemlékezett Habsburg Ottóról. A Magyar Világgazdaság Németország c. mellékletében /1996. április/ közölte Habsburg Ottó, az Európai Parlament egyetlen magyar képviselőjének nyilatkozatát: 
„Utat a hungaro-optimizmusnak” címmel.

Az Életmód Szakosztály elnöke felelevenítette, 1990 őszén személyes találkozásait a koronázatlan magyar királlyal. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gólyavárában és a stockholmi Grand Hotelben.

Habsburg Ottó több ország bejegyzett állampolgára volt. De ő elsősorban mindig magyarnak vallotta magát. Bizonyítja ezt kifogástalan magyar beszéde is, amit apjától IV. Károly királytól és a bencésektől tanult. És amit átadott öt lányának, két fiának is.

Az újságírók Gerő professzorral együtt megegyeztek abban, hogy Erzsébet királyné és József nádor után Habsburg Ottó a harmadik szeretett Habsburgunk lehet.

 

 

 


Gizella Csúzy és Bocsor Jenő festőművészek Svédországból nyírbátori kiállításukon. Megnyitotta Dr. Szalontai Éva.

A nyírbátori Művelődési Központ zsúfolásig megtelt.
Sípos Ildikó a központ igazgatója énekkel, zenével kísért műsora nagy sikert aratott.

 

 

Dr. Sebestény Andor szinte maga is hungarikum!

A magyar származású professzor Londonból telepedett vissza Magyarországra.

Külön érdeme, hogy a világon, így országunkban is az egyre nagyobb számú daganatos betegségekben szenvedőkön szeretne segíteni.

Az is érdeme, hogy míg Nagy-Britanniában egyre nő a Magyarországról kivándorló fehér köpenyesek száma, ő éppen Angliából jött haza, miután majdnem 50 évet dolgozott a londoni Birodalmi Rákkutató Intézetben.

És haza hozta kutatási eredményeit!

Az első négy évben állatorvosként dolgozott Londonban. Kisállatok részére dolgozta ki a kemoterápiás és röntgen sugárkezelésnél enyhébb, olcsóbb gyógymódszereket, aminek következtében az állatok életminősége, kedve is javult.

Innét egyenes út vezetett a humán területű rákkutatáshoz.

Ma már a CV 247 REGENERÁL kikísérletezett terméke a hazai gyógyszertárakban is kapható.

Munkatársa, segítőtársa mindenben Dr. Boldizsár Tiborné Viola igazgató, az AD ASTRA Ivy Medical Chemicals Hungary Kft. képviselője.

Szeptember 15-e a Föld számos országában a Limfóma Világnap.

A Világnap ötlete az Egyesült Államokból ered.

Azzal a céllal, hogy az orvosok, a beteg szervezetek, betegek és családtagjaik összefogásával felvilágosító kampányt szervezzenek erről a rosszindulatú daganatos betegségről, hogy segítsenek a megelőzésben.

A Sajtóházban is a fő cél a megelőzés volt, az újságírók egészsége védelmében.

Dr. Sebestény Andor több meghívást kapott, mióta visszatért Magyarországra.

Sikeres előadása volt az I. Magyar Világtalálkozó Egészség Napján és a budapesti Sajtóház újságírói elött is.

Annak örülnénk, ha minél több magyar kutató hazatérne, haza hozva külföldi tapasztalatait.

Az Új Magyar Csodabusz: HUNGARIKUM!      

    Az egészségbusz, a csodabusz egyik alapító tagja: Dankovics Gergely.

Felsőfokú végzettségű, egészségügyi kommunikációs és marketing szakember. Magyarország Egészségvédelmi Szűrőprogramjának igazgatója, az Európai Nemzeti Egészségvédelmi Szűrőprogram alelnöke.

    Ez az egészségbusz Magyarország 2010-ben alakult legnagyobb átfogó humanitárius egészségvédelmi szűrőprogramja Európai Uniós irányelvek alapján működik.
Egy fő számára 20 perc alatt 24 vizsgálatot és ezek kiértékelését végzi. Minden jelentkező kap egy Egészség Könyvet. Az egy fős vizsgálat értéke 30.000 Ft, de a szűrővizsgálat térítésmentes. 

Az egészségbusz programját 46 fő, 26 szervezet alapította.

   A program célja: 
A betegségek megelőzése, az egészségi állapot javítása a legkorszerűbb eszközökkel.

   Üzenet a társadalom felé: 
Mindennapi életünkben jelentős szerepet játszik: a boldogság, a munka, a karrier, a szórakozás, a hobbi.
De ha nincs egészségünk-semmink sincs! Életünk legfontosabb értéke az egészség!

   Miben segít ez a program?
2010-2020 között magyar lakosságunk egészségének folyamatos javításában.Figyelmet fordít a káros szenvedélyekre, szokásokra: a dohányzásra, a mértéktelen alkoholfogyasztásra, a mozgásszegény életmódra, a helytelen táplálkozásra.
A program vele szembe állítja az egészséges táplálkozást, a wellness programokat, a beteg-orvos kapcsolat javítását.
Egyszerűen az egészségtudatos életmódot! 

   Mi a program előnye?
Az átfogó vizsgálatok egy helyen, egy időben, azonnali kiértékeléssel készülnek. A közel 60 oldalas Egészség Könyvben folyamatosan nyomon követheti bárki egészségi állapotának alakulását. Megismerheti az egészséges életmód, az egészségmegőrzés lehetőségeit.

Az egészségbusz szakmai csoportoknak, különféle szervezeteknek, az ország egészének folyamatosan méri az egészségi állapotát. Márciusban például az újságírókét, 2011. július 1-én Balatonbogláron az I. Magyar Világtalálkozó Egészség Napjának résztvevőit.

   Egy-kettő az átfogó vizsgálatokból:
Húgysavszint mérés, szénmonoxid mérés, haskörfogat-csipőkörfogat-testzsír tömeg mérés, SDS allergia-SDS arcüreg vizsgálat, SDS fogászati góc-szemészeti-hallás vizsgálat...

   Miért született ez a program?
A magyar lakosság életkora alaposan elmaradt az EU tagországok lakosainak életkorától. Lakosságunk egészségtelen életet él.
Az ország népessége 10 millió fő alá csökkent. 
A 2010-es évben 144 helyszínen 10 ezer kilométert tett meg az egészségbusz és 400 ezer látogatót vizsgált.

Programját -ami 1 és fél év alatt készült el, ami egyedüli az EU-ban, amiről bátran állíthatjuk, hogy jellegzetes egyedi magyar értékünk, hungarikumunk- a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma is a legmesszebbmenően támogatja.

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 

 
 

      A budapesti Állatkert is hungarikum         Dr. Szalontai Éva
 (Beszélgetés Dr. Persányi Miklóssal, a Fővárosi Állat-és Növénykert Főigazgatójával)

   

-Miben egyedülálló a Magyar Állatkert?
-Szecessziós építészeti arculata teszi páratlanná. Zrumeczky Dezső és Kós Károly neves építészek száz évvel ezelőtti munkái egészen különlegesek. Figyeltek arra is, hogy az állatok természetes, szabad elhelyezést nyerjenek. A nézőket az állatoktól mély árkok választják el.

    1866-ban alakult a Pesti Állatkerti Részvénytársaság, de csak 1907. márciusa után építették világszínvonalúvá, amikor Budapest székesfőváros tulajdonába került.

-Magyarországon ma hány állatkertet tartanak nyilván?
-Tucatnyit, például Szegeden, Nyíregyházán, Veszprémben, Jászberényben, Debrecenben.
De a legszebb, a világ egyik legszebb állatkertje a budapesti. Itt valósítottuk meg először a világon az orrszarvúk mesterséges megtermékenyítését – két ilyen borjú is a világra jött az utóbbi években.
A Budapesti Állatkert büszke szaporodási programjára. Idén egy kis gorilla és két orángután is született. Az állatok jól érzik magukat, jól szaporodnak.

-Egyedüli a Magyar Paraszt Udvar is. A városi gyerekek itt találkozhatnak a magyar vidék állataival.
-Elsősorban az őshonos állatokkal, mint például a hegyi hucul lóval és csikajával, a mangalicával és csíkos kismalacaival.

Persányi Miklós biológus professzor, c.egyetemi tanár, állatkertész, népművelő, a Fővárosi Állat-és Növénykert főigazgatója. A Magyar Köztársaság környezetvédelmi és vizügyi minisztere volt 2003-2007 között.

Először budapesti tudományegyetemen biológia tanári és kulturális menedzser diplomát, majd a Gödöllői Agrár Egyetemen környezetvédelmi szakmérnöki, az amerikai Cornell Egyetemen természeti erőforrás-menedzseri oklevelet szerzett. Számtalan kitüntetés -pl.: a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, a Budapest díj, Fehér Rózsa díj- birtokosa.

    Akadémiai kutatóként Magyarországon és külföldön jelentős érdeklődés fogadta eredményeit a kelet-európai zöld mozgalmakról.

    Birodalmában, az állatkerti, impozáns dolgozó szobájában fogad. A szép antik bútorokat a majomház padlásáról menekítette ki.

Közvetlen, nyitott, barátságos. Megnyerő külsejű és megnyerő modorú diplomata. Szakterületén két lábon járó lexikon. Kiterjedt nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, mintegy négyszáz állatkertet, szórakoztató parkot, védett területet ismer személyesen is. Svédország fél tucat állatkertjét is bejárta, ahol közös élményünk volt a világ legnagyobb medveparkja.

    Boldog kiegyensúlyozott embernek látom hiszen - ahogy mondja- már gyermekkori álma volt, hogy a Fővárosi Állat-és Növénykert vezetője lehessen. És az lett!

1994-től 2003-ig, majd 2007-től ismét.

    Az Állatkert fő célkitűzéseit már a Sajtóházban, az aranytollas újságírók programján is hallottam. Fontos a szemlélet formálás, az oktatás.

Fontos a veszélyeztetett állatfajok megőrzése, hosszú távon is. Például Magyarországon a rákosi vipera kipusztuló faj. Védelmére dolgozott ki az Állatkert, más természetvédő szervezetekkel közösen sikeres programot. Ma már a rákosi vipera visszatelepítése van soron.

Fontos az állatok tudományos megfigyelése is. Például: az állatok viselkedésének, szaporodásának, takarmányozásának, gyógyításának kutatása, állatökológiai szempontból, az állatokra ható külső környezeti tényezők vizsgálata, például a klímaváltozás hogyan befolyásolja az állatok viselkedését.

    Dr. Persányi Miklós az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény elnökeként is szolgált 2004-ben, és a Magyar Tudományos Akadémiával MTA-val közösen előkészítette a Nemzeti Klímaváltozási Stratégiát.

-Mióta beszélhetünk állatkertekről?
-
Az ókori kínaiak szent könyve a múltban olyan állatkertekről emlékezik meg, ahol különböző emlősöket, madarakat, teknősöket tartottak. A rómaiak, görögök a ragadozó állatokat cirkuszi célból hasznosították. Európában a más földrészeken élő állatok tudományos ismerete nagyon lassan terjedt, de a középkor végétől ez a folymat felgyorsult.

-Milyen nevezetesebb állatkerteket ismerünk?
-A sok régi között mai a legrégebbi mai is működő a schönbrunni (1752).  A sok remek állatkert között sajátos története miatt is megemlíthető a londoni (1828), a berlinit (1844), az antwerpani, de ki nem hagynám a budapestit (1866). 

-A Fővárosi Növény-és Állatkert a családokra koncentrál, hogy jól érezze magát a gyerek, szülő, nagyszülő.
-Igen. A gyerekek örömét szolgálják a: pónilovaglás, a nagy csúszdák, játszóterek. A látogatók száma egyre nő. Az elmúlt évtizedben több mint 10 millió látogató fordult meg itt. Ugyanekkor értékes kulturális örökségünk területhiányban szenved.

 -Kell, hogy segítsen a Városfejlesztési Program! Hiszen, a Fővárosi Állat-és Növénykert az ország egyik legnagyobb hagyományú és legnépszerűbb, nemzetközileg is számon tartott, leglátogatottabb közintézménye!

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 

 

 

A szaloncukor és a magyar karácsony                                       

Karácsonykor a fenyőfa, a gyertya, a díszek után a szaloncukor a magyar ünnep leggyakoribb kísérője.

A szaloncukor ősi formája a fondant. Francia szó. Jelentése: olvadó, puha cukor, a kiszáradás ellen védő-bevonattal ellátva. Először Franciaországban készítették.

Hazánkba német közvetítéssel, a XIX. század elején került. Akkor szabad tűzön, üstben főzték, márványlapon hűtötték, kézzel formázták. Majd a XIX. század végén a fondant készítő gépek is megjelentek. 

Napjainkban gyári körülmények között állítják elő töltött, mártott, különböző ízesítésű változatait.

 Sokáig a csomagolás a szaloncukor készítés munkaigényes része volt.
Gyermekkori emlékem, hogy selyempapírból kivágtak egy kockát, majd rojtozták. Ebbe tették a szaloncukrot. Sztaniol fémes papírral körbe tekerték.
Még a II. világháború végén is így készült. A fáradtságos szaloncukor készítés, Édesanyám munkája volt.

A szaloncukor csomagolás, a selyempapír rojtozás, a sztaniolba csomagolás családunkban a gyerekeknek jutó feladat volt.

Mára már csak Magyarországon ismert. Hungarikumnak tartjuk. A külföldön élő magyarok nosztalgiával emlegetik.
Többen Karácsony előtt hazalátogatnak, hogy szaloncukrot vásároljanak. Svéd-magyar barátaim is eljöttek a szaloncukorért, hogy svédországi fenyőfájukra aggassák.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 

 

„Csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya” 

(Gróf Széchenyi István)

A Kárpát-medence kincseiről
Hungarikumok a magyar Parlamentben

 A tanácskozásokat –immár a harmadikat- dr. Lezsák Sándor, a Parlament alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke hívta össze a Kárpát-medence nemzeti értékeinek védelmében.
/2010. őszén/

Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy a hungarikumok adják magyarságunk tartópilléreit.
Nemzeti önértékelésre, értékeink védelmére van szükség, mert e nélkül nem emelkedhet fel a magyarság.

Az Európai Unió támogatja a nemzetekre jellemző termékek, értékek fennmaradását, népszerűsítését. A magyar Országgyűlés 2008. júniusi határozata szerint a hungarikumok egyedülálló, megőrzendő nemzeti értéket képviselnek.
A határozat alapján a kormánynak kétévente tájékoztatást kell adni az Országgyűlésnek a hungarikumok fenntarthatóságáról, hasznosíthatóságáról.

A mai gazdasági körülmények között különösen fontos, hogy jellegzetes egyedülálló termékekkel, értékekkel jelenjen meg Magyarország, a Kárpát-medence, a bel-és külföldi piacokon.

De mit is nevezünk hungarikumnak?
A hungarikum olyan nemzeti értékmegőrző, időtálló, hagyományos, vagy mai termék, szellemi alkotás, találmány, népművészeti, előadó-művészeti, gasztronómiai, földrajzi, helyhez köthető természeti kincs, amely jellegét tekintve Magyarország, a Kárpát-medence területén készült illetve található.
A hungarikumoknak történelmi, földrajzi, nyelvi, néprajzi arculatuk van.
Tulajdonságaik közül lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg.
Magyarságra jellemző mivoltukkal, különlegességükkel, minőségükkel jelentősen öregbítik, meghatározzák a világban elfoglalt helyünket.

Lezsák Sándor kiemelte, hogy minden magyarnak kötelessége biztosítani a hungarikumok támogatását, a nemzeti értékeket teremtő ember és közösség támogatását, hogy adókedvezménnyel, pályázatokkal fel tudjuk venni a versenyt a piacon a franciákkal, a németekkel és más európai országgal.

Mind a három tanácskozáson a résztvevők egyetértettek, abban hogy törvényi védelmet kell kapniuk nemzeti kincseinknek, hungarikumainknak.
A törvény célja, hogy tudatosítsuk, védjük a magyar értékeket. Senki se hamisíthassa meg azt, ami magyar. Magyar értékeink mentén egyesíthetjük a Skandináviában élő magyarokat, a világ magyarságát is.

A jó minőségű magyar termékeket, folyamatosan érik támadások, s ezek mögött üzleti érdekek állnak.
A felszólalók mielőbb önálló törvényt sürgettek a hungarikumok védelmében. 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hungarikumok Svédországban

    2010. februárjában, a Fészek Művészklubban sajtóbeszélgetést tartottunk Hungarikumok Svédországban címmel.

    A sajtóbeszélgetés főszereplői: Jan Stjerna /Kerényi János/,  Viktória, a lánya és felesége Mária, valamint a Békéscsabai Húsgyár ügyvezető igazgatója, Szatmári Erzsébet, dr.Ambrus Zoltán a Békés-megyei Könyvtár igazgatója, a Békéscsabai Kolbász-Fesztiválok szervezője.

   

Jan Stjerna kiváló üzletember, 45 éve él Skandináviában. Finnországban zenekari zongoristaként lépett fel, Göteborgban Delikátesz export-import cége van. Jól ismeri a skandináv-svéd piacot. Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, szerződést kötött a Békéscsabai Húsgyárral. Azóta forgalmazza a csabai kolbászt szerte Svédországban. De más magyar termékeket is árul. Például a leginkább keresettek: Csabai-Gyulai kolbász, Gyermely tészta, Pick szalámi, gulyáskrém, pirospaprika, lecsó, akácméz, szaloncukor, mák, magyar uborka.

    Stjerna magyarul csillagot jelent. Ez jó művésznév, s azért is mert azt, hogy "Kerényi" a svédek nem tudták kimondani. Jan Stjerna, azaz Kerényi János zeneművészeti tanulmányait sem felejtette el. Művész-dinasztiából származik. Apja-anyja művész, testvére a Fővárosi Operettszínház főigazgatója. Lánya, Viktória is zeneművészeti tanulmányokat folytat. Máris szinte sikeres hegedűművész. János és Viktória gyakran fellépnek svéd-magyar klubokban, és többfelé Magyarországon is. A világhírű magyar Lehár-Kálmán operetteket mutatják be. Nagy sikerük volt a budapesti Fészek Művészklubban is

    Szatmári Erzsébet a Csabai Húsgyár igazgatója beszámolóját is meghallgathattuk. Értékes szakmai előadást tartott az allergén anyagokat nem tartalmazó  világhírű csabai kolbászról, ami méltán nyerte el a Magyar Termék Nagy Díját, a Kiváló Magyar Élelmiszer kitüntetést. Amit szeretnek, vesznek a svédek, a csehek, a németek, a szlovákok.

    Dr. Ambrus Zoltán, a Békés-megyei Könyvtár igazgatója  a békéscsabai Kolbász Fesztiválról beszélt. 1987-ben benne fogalmazódott meg először a kolbászfesztivál gondolata. A sajtóbeszélgetésen megjelent a Fészek Művészklub igazgatója, Galambos Tibor és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője, Zobor Enikő.

    A svédországi magyarok hálásak Kerényi Jánosnak, Jan Stjernának, hogy a jól ismert, szeretett magyar ízeket és a kellemes magyar operett melódiákat behozta Svédországba.

Aktuális szám

Itt a Magyar Liget

új száma

Magyar Liget 20 évfolyam

83. szám - 2017 / 3-4

Lapozó

 

 

 

2016 1. szám lapozható

 

 

2016 1. szám lapozható

 

2015 4-5. szám lapozható

 

2015 1-3. szám lapozható