Archivum

Látogatók



Hungary 46.4%Hungary
United States 13.1%United States
Sweden 8.7%Sweden
Canada 6.5%Canada
Ukraine 6.1%Ukraine
Norway 3.5%Norway
Germany 3%Germany
Romania 3%Romania
United Kingdom 1.7%United Kingdom
Denmark 1.3%Denmark
Austria 0.8%Austria
Slovakia 0.8%Slovakia
Russian Federation 0.8%Russian Federation
Italy 0.4%Italy
France 0.4%France
Switzerland 0.4%Switzerland
 0.4%
Israel 0.4%Israel
Belgium 0.4%Belgium
Australia 0.4%Australia
Greece 0.4%Greece

Mostani hét: 5
Múlt hét: 17
Mostani hónap: 28
Múlt hónap: 83
Összesen: 287


A REFORMÁCIÓ EMLÉKÜNNEPE - 1517 OKTÓBER 31.  
Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
A REFORMÁCIÓ közel 500 évvel ezelőtt arról szólt, hogy az emberek szívében megvilágosodott, hogy Krisztus a kulcs egyházban, a világban, az istentiszteletben, a mindennapi életben. Elődeink így fogalmaztak: Krisztus a jövő.

Illyés Gyulát is megihlette a gondolat és 1946-ban megirta hatalmas erejű költeményét:

”A reformáció genfi emlékműve előtt”

Száznegyvenhármat léptem: ez a hossza
a szobor-sornak. Hírnök, ki megölt
milliók végső tisztelgését hozza,
úgy mentem el rajvonaluk előtt.

Kálvin, Knox, Farel, Béza! S bika-fővel
a hadrakelt hit zord hadnagyai,
a Vilmosok! és Coligny és Cromwell
- ők néztek rám - s a szablyás Bocskay!...
Hátrálnom kellett közelükből: mindet
nem fogta össze csak messzibb tekintet.
Fölhúzódtam a kert felé, a fákig
s lelkemben is hűs tárgyilagosságig.
S most mintha ők
álltak volna kaszárnya-számadáson
az én szemem előtt,
feszesen-katonásan
kilépvén éppen akkor
a hátterül kapott nagy szikla-falból
s abból a másik, épp oly teli tömbből,
a mögéjük kövesedett időből.
Addig jöhettek, maguk is meredt
kövek a napfénybe, hol nem lehet
szavuk már. Szavuk immár csak a tett,
mely idővel ad magyarázatot!
Holtak, vigyázz-ban állók, szóljatok!
Vagy előbb én beszélhetek?
Kik ott álltatok, "nem tehetve másképp",
mert ez vagy az, de megalkuvás nincsen,
mert a langyosat kiköpi az Isten,
kik után tárgyként maradt fönn a szándék,
mennyi az igazság még öklötökben,
mely négy százada oly nagy esküt markolt,
mely kőbe s öröklétbe görcsösödten
tartja ma is a bibliát s a kardot?
Mit adott, melyre fölgerjedt szerelmes
dühével törtetek, a cél, ahogy
elértétek?

Ti kérditek?

S ha nem lesz
örömötökre meghallanotok?
Elmondom. Épp mert nékem is keserves.
Álltatok égve az Úr igazától;
állt szemközt épp oly tűzzel teli tábor;
aztán dönteni kezdett ezredegyszer
az ész helyett a fegyver
s a láng.

Hogy várja örök üdv a lelket:
rángtak milliószám kínban a testek
csatamezőn, bitófán, vérpadon,
karón, keréken, meg a fájdalom-
szerzés új mestergépein; növesztett
egymással szemben erdőnyi keresztet
Jézus példája, végig Európán;
égtek, hogy égjen itt a kép s a "bálvány",
ott a "csalárd könyv" - városok és falvak,
hol újra emberhúst faltak a félvad
zsoldosok, eladdig míg tűz a tűzzel,
nem állt egymással szemben bűn a bűnnel,
eladdig, míg nem jött - a győzelem?
Az idő. Okosan, türelmesen
s némi humorral.

A kétféle had
és hit várai szemközt állanak
ma is, az én hazámban is:
a zordon fehér-falú s arany-cifrázta templom
vén tornyai még ágyúként vitáznak
minden beharangozáskor, vasárnap
papjaik bent még ősimód dörögnek,
de kijövet az utcán átköszönnek
s ujjon mutatják, hogy hány órakor
s kinél lesz ferbli-kör vagy harcsa-tor
s egy kis ital.

Szép. Magam is helyeslem;
ha pap vagyok, magam is így cselekszem:
"értsük meg egymást!"

De nem volt nagy ár
mégis a harminc évi döghalál,
d'Aubigné dühe, Coligny halála,
Szent Bertalan bosszútlan éjszakája,
fél Németország, a ketté törött
Európa s hogy itt volt a török
százötven évig és a mi hazánk... -
Ez lett a "győzelem"! Ezt küldte ránk
Isten azzal, hogy "napként kimutatta":
nem érte folyt a harc, hanem miatta;

ilyen volt, mit díjul szánt, a jövő:
mert volt-e vajon győztes, kit nem ő
rendelt eleve győzni?

Győztetek.
Maga a Sátán győzött veletek!
Balekok voltatok, mind! Hátra arc!
Nincs jogotok egy lépés sem előre.
Törlődjetek be kőbe és időbe.
Elveszett - eleve! - a harc!
mondtam keményen, mint aki magára
támad először is az igazával;
majd:

Megbuktatok! A haddal simára
törölt kontinens - e fekete tábla -
közepére mi iratott eredmény?
Egy betű, egy már tréfának sem új
buta betű s az is csak magyarul:
mért több a keresztyén, mint a keresztény?
Értelmet annyi millió halott
véréből ennyit párolhattatok,
midőn - feledve, kinek mi a dolga -
karddal csaptatok ti is a Csomóba:
a Föladatba, mely épp a kötés
kibogozásával szép és merész.
Ez az "eredmény"!

És ha - ez se volna?!
- kondult bennem is, ahogy várható volt,
a tulsó torony az innen valóra
(és attól fogva mind a kettő bongott)
s kelt ezredszer is - alig finomodva -
bennem a két ős ádáz szó-birokra:
a mindig úrhitű tolnai pásztor
s a csupa dac sárréti prédikátor.
Mert mi szorította kézbe a fegyvert?
Nem a Rossz ellen támadt, aki felkelt?
S ha annyi sem lett volna harc? Ha szótlan
"hal el a hit" a "római mocsokban"?
Ha arra tart eszme s világ, amerre
a "tiarás templom-kufár" vezette,
ha nincs, ki a bűnnek ellenszegül
s - ha úgy fordul, hát reménytelenül,
de csak annál szebb önfeláldozásképp -
odavágja, hogy "nem tehettem másképp!",
ma hol vagyunk?! Akkor tán elmarad
a kín, a vér, akkor nincs áldozat,
nincs - inkvizició?!

Ha - bár "hiába" -
Gusztáv Adolf nem ül harci lovára,
jobbágy-iga helyett nem vágynak inkább
fegyvert ölteni a toulouse-i tiszták,
valdeusok, husziták, Bocskay
írást-imát se tudó hajdui,
hiszed, hogy lett volna béke, olyan bár,
amilyet az imént lemosolyogtál?
Hiszed, hogy volna olyan-amilyen
magyarság, ha nincs - Kálvin?

Nem hiszem.
Vagy mást mondok: szobádban volna villany,
ha nem lép Giordano Bruno a tűzbe?
Hol kezdődött, hogy atomerő is van
S holnap rakétán repülsz ki az űrbe?
Övék az érdem, kiket sem a máglya
nem riaszthatott vissza, sem a gálya -

sem harcaik bukása,
a léptenként fölmeredő "hiába"!

Látták, vagy nem a céljuk,
azt jól látták, hogy nincs visszafelé út;
a mult, ahogy füst-vetve összeomlott,
úgy lökte őket, mint lőpor az ólmot:
előre! és ők vállalták e sorsot -
Mondd hát velem, hogy dicsőség reájuk!
Álltam némán, hírhozó katonájuk,
már azt forgatva, hogy én mit kapok,
nem is őtőlük magyarázatot:
a tettektől, melyek - akár a gyermek -
magukért csak felnőttsorban felelnek.
Végül, ezt mondtam, önvigasztalásképp:

volt bárkié a szándék,
maga az Isten se tudhatta másképp.

 

Színházi  évadkezdés ...

A stockholmi Magyar Ház vezetősége jóvoltából nagyszerű előadással
indult a 2010-2011 -es " színházi évad " Móricz Zsigmond négy ,rég nem
játszott humoros egyfelvonásos színdarabját" A dinnyék" mutatta be a
budapesti "Kis Színház."
Nagy realista írónk , a" Nyugat"- idősebb generációjának képviselője,
legtöbb művének középpontjába a parasztságot helyezte Ezt a paraszti
világot szemlélte és mutatta be műveiben az ösztönös, természetből
fakadó gondolkodásmódot ami  ezt a társadalmi réteget jellemzi
Bizonyos esetekben még a naturalizmus határait feszegetve  is hű képet
akar adni a paraszti életről, bemutatva annak minden pozítiv vonásait
de ugyan akkor népies szóhasználattal  humoros anekdotákkal ecseteli
visszásságát is(bizonyos esetekben) ennek a világnak
Ezt az eredeti mélyről eredő, érzelmekkel teli  paraszti világot
tárták elénk a szereplők a négy egyfelvonásos bemutatásán keresztül.
Felsorakoztatták az" újdonsült párt " fiatal szép  menyasszonyt és
öreg szeszélyes  de gazdagabb  vőlegény összeállításban, fösvény
férjet  vagy éppenséggel fösvény csak a pénz vesztességet el nem néző
feleséget
De nem hiányoztak a sorból a "felszarvazott " egymásra ujjal mutogató
férjek sem a leghumorosabb jeleneteket varázsolva, a  nézők elé.
Annak ellenére, hogy színpadi díszleteik nagyságuk miatt nem fértek be
a színpadra, improvizált bútorokkal teljes mértékben sikerült a
paraszti világ igazi légkörét éreztetni.
Szabó Zsuzsa, Szabó Csilla,Kiss Gábor O. Szabó István (Jászai díjas)
művészi tudásuk legjavát nyújtottak a színpadon , kiérdemelve az
előadás végi hosszú vastapsot.
Az egyfelvonásosok szünetében Faragó Laura ( a Magyar Kultúra Lovagja)
 szép tiszta hangon előadott régi székely és csángó dalaival és
anekdotáival ért el  szép sikert.
Köszönet a  SMOSZ-nak a stockholmi Magyar Ház vezetőségének , hogy
lehetővé tették ezt a vendégjátékot és várjuk a folytatást.

Moritz László

 

                                                    ---------------------------------------------------------------------------------------------------

Levél a szerkesztőhöz

Nagy örömmel fedeztem fel a két "Borzontorz" mesekönyvemet az  "Ághegy" adatbázisában. Ez nemcsak öröm, de megtiszteltetés is számomra!

Tanulmányozva a skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyamot jutott eszembe, hogy felhívom az Önök szíves figyelmét a www.mesemes.huhonlapra, melyben egy új, játékos, vicces irodalmi kísérletet folytatunk. (Mesék 160 karakterben.)

Skandináv aktualitása annyiban van az ügynek, hogy az eddig az oldalon fellelhető 60 mesemesből 44-et norvég nyelvre is lefordítottunk, a norvég hangsávok pedig folyamatosan készülnek.

Üdvözlettel: Zeke László

---------------

 Ibsen szobor Békéscsabán

 

Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész Ibsen szobrát avatta tegnap, az Ibsen-ház átadása és megtekintése után Békéscsabán (Ibsen-ház – Békés Megyei Művészeti és Oktatási Központ 5600 Békéscsaba, Andrássys út 3. sz.) Prókai Gábor művészettörténész, a Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti lektorátus osztályvezetője, Siri Ellen Slettner, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete, Farkas Zoltán, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, valamint az ünneplő közönség jelenlétében.

 

VÁLTOZATOK ÉSZAKI FÉNYRE

Norvég nap a Duna Televízióban

 

A hűvös tenger és a szédítő fjordok hazája, Norvégia immár nem ismeretlen a Duna Televízió nézői számára, hiszen a közszolgálati adó harmadik alkalommal tiszteleg tematikus nappal a csodás szépségű ország előtt. Észak szerelmesei idén is ellátogathatnak a Duna Televízióval e nagyszerűen működő világba: szeptember 28-án, kedden a Változatok északi fényre-sorozat keretében dokumentumfilmek, portrék, mesék, csavaros történetek visznek közelebb a skandináv országhoz.

Utazásunkat Oslóban, a fővárosban, egy különleges embernél kezdjük. Kjell Askildsent, a minimálpróza norvég mesterét ma a világirodalom egyik legfontosabb szereplőjének tartják, műveit több mint húsz nyelvre, többek között magyarra is lefordították. Az 1929-ben született író 2009-ben megkapta a legrangosabb skandináv irodalmi elismerést, a Svéd Akadémia Északi Díját. A szűkszavú író, aki nagyon  ritkán állt kamerák elé, most nem mindennapi életéről, írásairól mesél a „Túl sok szó forog a világban” című portréfilmben (16.05).

Norvégia híres természeti szépségeiről. Egyik legvarázslatosabb fjordja a Geirangerfjord, amely az UNESCO Világörökség-listáján is szerepel.  Partjain és a fölöttük lévő, magasan fekvő völgyekben már több mint ötezer éve élnek emberek. Régi, elhagyott, és felújított tanyák tanúskodnak egy letűnt életformáról, amelyet a természet szépsége és a zord körülmények egyformán meghatároztak. (Geirangerfjord - A szerény fenség, 21:40)

Fehér zuhatagok, fekete hegyek, zöld erdők és kék tenger: íme Sognefjord, Európa leghosszabb és legmélyebb fjordja, amely természeti szépségeivel szintén kiérdemelte, hogy felkerüljön az UNESCO Világörökség-listájára. A Norvégia nyugati partjain 200 km-en elnyúló, közel 1300 méter mély tengeröböl a legek régiója: itt található Európa legnagyobb gleccsere, az ország egyik legmagasabb vízesése, Észak legmeredekebb vasúti pályája, a legrégebbi fatemplomok, és itt laknak azok, akik olyannyira tisztelik őseik hagyatékát. Sognefjord alatt pedig alig néhány órás hajóútra ott van Bergen, a kikötőváros, a környék kulturális központja: évente itt rendezik meg az egyik legnagyobb nemzetközi fesztivált, a Bergeni Ünnepi Játékokat. Ide látogatott el a Duna Televízió stábja, hogy aztán nekivágjon a lenyűgöző Sognefjordnak. A film nemcsak a csodálatos természeti tájakat hozza közelebb, de megismerkedhetünk azokkal az emberekkel is, akik lelkesedéssel, szeretettel őrzik és teremtik újra azt, amit elődeik rájuk hagytak  (Északi történetek vízből, kőből, fából, 22.45).

A norvég tematikus napon a legfiatalabb nézőkről sem feledkezett meg a Duna Televízió: a megszokott esti mesében a trollok birodalmába látogatunk, megmentjük a három elátkozott királylányt és találkozunk  a furfangos Askeladdennel, aki még a falánk manók eszén is túljárt (18.35).

Szeptember 28-ánélő műsorainkból sem maradhatnak ki a skandináv ország lakói: Hattól nyolcig c.  reggeli műsorunk (6.00), a Család-barát c. szolgáltató magazin (10.00) és a népszerű Kívánságkosár (12.00)  norvég vendégekkel várja a nézőket.

Tartsanak velünk, járjuk be Norvégia fjordjait a Duna Televízióval!

Aktuális szám

Itt a Magyar Liget

új száma

Magyar Liget 20 évfolyam

83. szám - 2017 / 3-4

Lapozó

 

 

 

2016 1. szám lapozható

 

 

2016 1. szám lapozható

 

2015 4-5. szám lapozható

 

2015 1-3. szám lapozható