Archivum

Látogatók



Hungary 53.1%Hungary
United States 10.5%United States
Ukraine 7.6%Ukraine
Sweden 6.6%Sweden
Canada 5.2%Canada
Norway 3.8%Norway
Germany 3.3%Germany
United Kingdom 1.9%United Kingdom
Romania 1.4%Romania
Russian Federation 1.4%Russian Federation
Denmark 0.9%Denmark
Netherlands 0.4%Netherlands
Greece 0.4%Greece
Austria 0.4%Austria
France 0.4%France
Israel 0.4%Israel
Kuwait 0.4%Kuwait
Croatia 0.4%Croatia
Australia 0.4%Australia

Tegnap: 2
Mostani hét: 2
Múlt hét: 11
Mostani hónap: 39
Múlt hónap: 65
Összesen: 262


„Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról”.

 

A nyugati régióban  Svédországban jónak mondható az anyanyelvi oktatás, de az Európai Unióban jobb is lehetne. Mert kell! Folytatjuk sorozatunkat. Nevelők, szülők tanulságos hozzászólásait reméljük és várjuk.

 

Őrszavak – Szóőrség

 

Az emberi érdeklődés legszebb és legkínzóbb szava a miért?  teszi fel a kérdést Lengyel Ferenc az őrszavak honlapján, s folytatja, amiből megtudjuk, hogy minden harmadik magyar anyaországon kívül él, akik közül akadnak eltökéltek, s mert nem akarnak Tamási mondásának megfelelően járni: „aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.”

A miértek hosszú sorába, mindenféle iskolai, tanítási, gyermeknevelési kérdés mellé vagy elé kívánkozik: miért Őrszavak? Ha szóösszetétel eredetét kutatjuk, azt találjuk, elavult nyomdai kifejezés: régi könyvekben a lap aljára nyomtatott a következő lap első szavával azonos szó. Ez a szó őrzi az oldalak folyamatos egymásutániságát. Az Őrszavak, tartalmát tekintve olyan szavak, amelyek az őrzéssel vannak kapcsolatban. A névadók, aki nagy valószínűséggel svédországiak, azt kívánták kifejezni, hogy szavaink őrzésének szükségességét viselje Őrszavak-kal jelölt kezdeményezésük, amelyet aztán felkarolt az anyaország, és hasznos honlapja címéül választott. Ezek szerint azokról a szavakról van szó, amelyek szavaink őrzését fejezik ki. Vannak ilyen szavaink? Ezt most ne kutassuk, hiszen a számunkra fontos és valóságos tartalom benne van ebben a kifejezésben. Fordítsuk meg a szórendet, fésüljük egy kicsit, választékkal vagy a nélkül, s íme, lehet belőle közérthetőbb és helyesebb: Szavak őre, Szavaink őre, Szóőr, Szóőrző, Szóőrség.

Ide kívánkozik a csinos honlap egyik beköszöntő írásának végéről a „Jót s jól”– 19. századi tömör tanácsa, amivel azt hiszem, mindnyájan egyetérthetünk.

http://www.nyeomszsz.org/orszavak/

Az  alapítását megelőző körlevélben, a lap tervezett funkciói között a következőket olvashatjuk:

„… a világ különböző részein élő magyar közösségekről olvashatnánk, elsősorban arról, hogyan sikerül abban a régióban megőrizni vagy megtanítani a magyar nyelvet és a zenei anyanyelvet, milyen tanítási, nevelési lehetőségek segítik az identitástudat építését, fejlesztését stb. Az illető országban folyó oktató-nevelő munka felvázolásával együtt fontosnak tartjuk, hogy ismertető írások is megjelenjenek a régióbeli magyar közösségek életéről – jelenéről és történetéről is, illetve arra, hogy külön rovatunkban bemutathassuk a nyelv és kultúra oktatásában jelentős munkát végző pedagógusokat, tanítókat, nevelőket, táborszervezőket, azokat, akik példát mutattak az elmúlt évszázadban, és azokat is, akik ma végzik ezt a munkát.”

Ezt a szerepet szántuk, szánjuk a Régiók rovatnak, melyet két egységre osztottunk: a Műhelyben a szórványban a magyar nyelv és kultúra ápolására szolgáló, szervezett formában működő oktatási intézményekről, iskolákról tájékoztatjuk olvasóinkat, míg az Eseményekben a honismereti, nyelvművelő táborok, rendezvények kerülnek bemutatásra. 

Bihari Szabolcs, lapunk indításának egyik lelkes kezdeményezője, Svédországból arról tájékoztatott, hogy ma a világban – Magyarországon kívül – legkevesebb 42 országban van bejegyzett magyar egyesület, olyan szervezet, melynek egyik, ha nem a fő célja a magyarságtudat, az anyanyelv és a zenei anyanyelv ápolása, őrzése. Illúzió lenne bemutatni minden szórványban működő magyar iskolát, és irodalmi, valamint zenei anyanyelvet ápoló közösséget? Természetesen ez lehetetlen vállalkozásnak tűnik, bizonyára az is, ám éppen ezért érdemes ezt a nem mindennapi feladatot fölvállalni, hogy bemutathassuk a TANÍTÓKAT, akik a világ valamelyik eldugott zugában, legtöbbször anyagi és erkölcsi támogatás nélkül dolgoznak, és hisznek kultúránk, nyelvünk életképességében. 
Addig is, amíg sikerül pontos térképet készíteni a világban szétszórt magyar közösségekről, íme azoknak országoknak a listája vaahol, bejegyzett magyar szervezet(ek)  működnek. 
Európában: Anglia, Ausztria, Belgium,  Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország,  Lettország, Litvánia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc,  Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna ( Kijevben is van magyar szervezet, nem csak Kárpátalján). Észak-Amerikában: USA és Kanada. Dél- és Közép-Amerikában: Argentína; Brazília; Chile; Mexikó; Paraguay; Uruguay; Venezuela. Afrikában: Dél-afrikai Köztársaság. Ázsiában Hongkongban, Kazahsztánban és Izraelben. És Ausztráliában és Új-Zélandon is. 

 

Iskolabusz?

Az erdélyi magyarok honlapján http://www.erdelyimagyarok.com  szóvá tették, hogy van mit tanulnunk az amerikaiaktól. Az iskolabusz ötlete eredetileg Nagy Britanniából származik. 1886 környékén már Amerikában is megjelentek az  iskolabuszok. Svédországban a magyar oktatókat  kellene iskolától iskoláig szállítani, hogy taníthassák az anyanyelvüket ápolni óhajtó gyerekeket. Minden helységben más megoldást találnak a magyarórák megtartására. Érdemes volna az oktatóknak megosztaniuk az erről tapasztaltakat is, mert sokszor ez is gond a folyamatos anyanyelvi tanításban.

 

 

Anyanyelvápolás

 

Versek  a karácsonyfa alá

Bengtsson Benjamin Zsolt fordításai

Kiss Jenő

Óvodában

 

Óvodában

nagy szobában

kicsi asztal,

kicsi szék.

Óvodában

fiúk-lányok --

ők is mind-mind

kicsikék.

 

Évek jönnek,

nagyra nőnek

fiúk-lányok,

kicsikék,

de sosem nő

már nagyobbra

kicsi asztal,

kicsi szék.

 

På dagis

 

På dagis

i stora rummet

litet bord,

liten stol.

På dagis

finns också

liten byxa,

liten kjol.

 

Åren kommer

barnen små

till stora går,

men de som

alldrig stora får

litet bord,

liten stol.

 

Tar Károly

Ludas dal

 

A nagylilik északi lúd

A kislilik sem buta liba

Nagylili már mindent tud

Kisliliben sincs sok hiba

 

Anyuka fújja énekét

Li-lik, li-lik, li-lik, li-lik

Lánya is zengi a zenét

Li-lik, li-lik, li-lik, li-lik

 

Kislili: li-lik, Nagylili: li-lik

Őket ismétli lúdapa

Lilik, Lilik, Lilik, Lilik!

V-alakban gyertek haza

Gåsensång

 

Bläsgåsen är en nordlig gås.

Lilla gåsen är inte dum.

Den som kan är den store gås.

Lillagås har också ett hum.

 

Mamma sjunger sin lilla sång:

li-lik, li-lik, li-lik, li-lik!

Lill dottern sjunger samma sång:

li-lik, li-lik, li-lik, li-lik!

 

Lilla gås: li-lik! Stora gås: li-lik!

Och dem som härmar fadergås:

li-lik, li-lik, li-lik, li-lik, li-lik!

I v-formation ni komma till oss!

Téli mosoly

Pecsenye pirosra pirítja
két kezed a tél

Párásat pöfékel párosan
tüzelő tüdőd

Felhőben fürdőzik fölötte
kéken kél az ég

Szemedben szikrázva szökkenő
tavasz tündököl

 

 Vintern leende

 

Vintern rodnar din rygg

 så rosende röd.

      

Ångande ångar dina

lufftfyllda lungor

      

Blåa himmelen badar

bland bolmiga moln.

     

Ansiktet anspråkar

Aporterlig amor.

 

Aktuális szám

Itt a Magyar Liget

új száma

Magyar Liget 20 évfolyam

83. szám - 2017 / 3-4

Lapozó

 

 

 

2016 1. szám lapozható

 

 

2016 1. szám lapozható

 

2015 4-5. szám lapozható

 

2015 1-3. szám lapozható