Az idei
õszi tábor kissé furcsára sikeredett, mûbarlanglakók
lehettünk az egyik hétvégén. Eddig az Egyháznál
vendégeskedett a SOMIT népe a táborok alkalmával,
most viszont az Egyház részérõl vendégeskedhetett,
nálunk Jordáky Béla, Egyházi fõfelügyelõ,
valamint Magyari Köpe Gábor "az utazó lelkész".
Miért utazó? Mert nagy kiterjedésû országban és
szórványban élünk, ezért aztán kénytelen
minden kisebb-nagyobb közösséghez eljutni. Menetrend lapul
a zsebében, fogkefe és váltóruha a válltáskájában.
Nálunk léte igen rövidre sikeredett volna, ugyanis bibliaórára
várták még aznap Ljungbyba. Erre is volt megoldás,
akadt közöttünk egy rendes ember, (úgy általában,
mindig Õ a SOMIT ügyeletben lévõ taxisa) aki autóba ült
és felszáguldott bibliaórára, meg vissza, a Tiszteletes
úrral. Ez csak egy banális példa lenne arra, hogy az
együttmûködéssel csak hatékonyabbak vagyunk, és
az összetartás mindenki megelégedését szolgálja.
Minden önös érdek a közösség megbontásához,
romlásához vezet.
A táborhely
Negatív tartalommal szolgált Jordáky
úrral folytatott beszélgetésünk, mely a Magyarok
Világszövetsége körül zajló háborúskodásra
terjedt ki, noha az eredeti téma inkább a Világszövetség
és tevékenységének a bemutatása lett volna.
Akarva-akaratlanul is, ha magyar szervezetrõl, vagy közösségrõl
van szó, nagyító alá téve a helyzetet,
mindig kiderül, hogy "homok van a gépezetben". A "homokszem" meg
általában egy ambiciózus ember, vagy .egy érdekcsoport,
mely saját szájíze szerint szeretné irányítani
az adott közösséget, illetve szervezetet Sok esetben, annak
teljes szétverése sem nehéz feladat az ilyen emberek
számára. Jelenleg a Magyar Világszövetség
is mélypontra került, anyagi értelemben is, az ilyesfajta
hatalmi harcocskák miatt. Ez igen elszomorító. Még
inkább ledöbbentõ Jordáky úr egyszerû számolgatásának
az eredménye. Ha minden nyugaton élõ magyar kb. két doboz
cigaretta árát beleadná egy közös kasszába,
a Világszövetség székházát nem
kéne eladni, sõt még maradna is a pénztárban.
Hát nekem bizony megérné lemondani két doboz cigirõl,
annak ellenére, hogy eddig sem volt semmilyen személyes elõnyöm
abból, hogy létezik a Világszövetség. Az
alapszabályzatát soha nem olvastam (amint idõm engedi...), de
így látatlanban is elmondhatom, hogy ha nem Hitler, vagy Sztálin
fajtájú emberek irányelveit melengetik, akkor nekem
teljesen megfelel, mert romboló nem lehet. Azonban nem éppen
tegnap létrejött szervezetrõl van szó (hivatalos bejegyzési
éve 1938). A világ csúfsága lenne, ha egy olyan
szervezet menne teljesen tönkre, amely lehetett bármilyen társadalmi
rendszer az anyaországban, mindent túlélt, sírjára
pedig az lenne írva, hogy belehalt a nagy demokráciába
(?).
Az õszi tábor
Az õszi tábor idõbeli elcsúszása miatt, a tábor keretén
belül rendezett "halloween" bál is odacsalogatott néhány
rég elveszettnek hitt, hajdani SOMIT- tagot és közelben
lakót. Errõl újra eszembe jutott a gondolat amely a vezetõséget
emészti, és örökzöld téma, valahányszor
a szervezet jövõjét próbáljuk felidézni.
Nem igazán szívderítõ, a helyzet ezen a téren
sem, ugyanis már rég felismertük, hogy nincs utánpótlás,
a tagok meg igencsak haladnak elõre a korban, ezért minden évben
valaki elmaradozik, mert családalapítás után a
gólya látogatja az embereket, a kis jövevénynek
meg legalább 18 évet kell várnia a SOMIT-tagságra.
és mi van az érett kor küszöbén lévõkkel? Két
dolog tartja kezdve, svédül is nagyon jól értekezett
a játszótéren, az iskolában. A gyermekkori barátaik
emlékképe is svédül merül fel bennük,
szemben a mostani tagokkal, akik még hordozzák magukban az "õshaza"
emlékét. A második nagy probléma az, hogy valaki(k?)
már jó ideje alá-, fel-, és körülaknázták
a SOMIT-ot.
|
|
Alapos partizánmunka lehetett, hiszen az elmúlt
hetekben is, barátommal, egy magyar egyesületben járván,
nagy vidáman, rögtön az elején megjegyeztük,
hogy hol is vagyunk mi tagok. Aztán, már annak is örültünk,
hogy kezet fogtak velünk. Nem hagyott nyugodni a hirtelen mosolyszünet,
ezért kis idõ elteltével, bátorságom összeszedve,
ennek oka után kutakodtam. Az illetõ válasza roppant egyszerû
volt: Sok "jót" lehet hallani a táborozásaitokról.
Reszkessetek
Húsz éves,
viszonylag új tagunk, már nem egyszer szállt vitába
szüleivel táborra készülvén, mivel a jóemberek
csupa rosszat hallottak a SOMIT-ról. Furcsamód pont ez az ifjú
hölgy volt az, akinek, az érdeklõdését igencsak
felkeltette Gábor tiszteletes elõadása, és további
kérdésekkel nyaggatta még elõadás után
is. Történt mindez az utolsó tĺngagärdei táborozáskor.
Kérdései tisztán kimutatták, hogy még alapvetõ
elképzelései sem voltak, ami a hit kérdését
illeti.(Legyen az bármilyen irányú is.) Hát szóval
ilyen az, amikor az ember felül a pletykának. Ha tegyük fel,
a lány szülõi intésre hallgatva, nem jön el, sok
kérdése válasz nélkül marad mind a mai napig.
Minderre már csak hab a tortán, amikor Erdélybõl (!)
hallja vissza az emberfia, hogy a SOMIT pénztárosa nem jár
SMOSZ gyûlésére. Ugyan mi a bánatot keresne ott, amikor
a szervezetet képviseli a vezetõség, a pénztáros
meg vezeti a könyvelést csendben és rendben. Ha nemesebb
eszmék és az úr szava is ilyen jól terjednének
"szájhagyomány" útján és megfogannának,
igencsak valószínû, hogy kissé jobb világot élnénk
most.Ha jól megnézzük a tagokat, végül is nagy
megelégedéssel kell megállapítanom, hogy igencsak
színes társaság, Van közöttük mérnök,
kutató, számítógépzseni, színész,
egyetemista, vállalkozó, akiknek névjegykártyáján
többek között Ericsson, Scania, Lundi Atomkutató Központ
cégjelzése áll és munkájukkal a magyarok
jó hírnevét öregbítik. Kétlem, hogy
világhírû cégek léha embereket alkalmaznának.
A tábor most is, mint általában, jól
sikerült, hiszen a találkozás öröme mindnyájunkban
benne van. Kis csoportok alakulnak spontánul, eszmecserék minden
téren, politika, számítástechnika, mindenki megtalálja
beszélgetõpartnerét. A viccmesélõ pillanatokban viszont
mindenki hagyja az érdeklõdési területét, mert
a humor az a legrövidebb út két ember között.
Még egy fontos említenivaló
talán az lenne, hogy az Egyház kész támogatni
a SOMIT-ot, szerény keretei között, hisz ember és
idõhiánnyal küszködik, ehhez viszont a szervezetnek jó
elõre jeleznie kell a táborozás idejét.
Most õ volt az ördög
Akkor más nem marad hátra, mint Kellemes
ünnepeket kívánni mindenkinek és Boldogabb újévet!
Jövõre? Veletek? Tĺngagärdén?
Szarka András
Bölcsességtár
"Istenért -ne gyanakodjunk, s ne gyanúsítsunk.
Ki nem megy velünk mindig ugyanazon úton -ne tartsuk, ne híreljük
mindjárt ellenkezõ úton s más célra törekvõnek.
Ugyanazon célra több utak is vezetnek, s ugyanazon út
nem mindennek való. Nagy s szükséges polgári erény:
mások iránti türelem s mások cselekvésének
méltánylása."
Wesselényi
"De a város naggyá hogy fejlődhetik, ha mint
Tavasszal éretlen kalászt, az ifjakat
S minden merészebb kezdeményt elfojtanál?"
Euripidész
|
